Szászváros
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szászváros | |
|---|---|
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Megye | Hunyad |
| Polgármester | Iosif Veneamin Blaga |
| Népesség | |
| Népesség | 21.213 (2002) |
| Népsűrűség | 640 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 38,62 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Szászváros
|
|
Szászváros (románul Orăştie, németül Broos, latinul Saxopolis): város Romániában, Hunyad megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dévától 23 km-re keletre fekszik, Kasztó tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét szász telepeseiről kapta. A román Orăştie is a magyar város főnévből való.
[szerkesztés] Története
1224-ben az Andreanumban említik először Waras néven. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben pedig egyházas helyként szerepel, mint a Szászföld legnyugatibb városa és a 14. század óta létező Szászváros-szék szellemi és közigazgatási központja. A 13. század második felében ferencesek telepedtek le a kisvárosba, és feltehetőleg ők alapították az első iskolát is. 1479-ben a Maros völgyén benyomuló török csapatok mind a várost, mind a széket teljesen elpusztították, tehát a 15–16. század fordulóját akár új alapításként is jegyezhetjük. Az újjáépülő településre ekkor menekült több magyar család a török hódoltság alá került Bánságból, Temesvárról, Lippáról. A város kolostor-templomát átadta a magyaroknak, amelyet felújítottak és alkalmassá tették istentisztelet tartására. A város reformációjának pontos dátumát nem ismerjük, de valószínű, hogy a többi szász székhez hasonlóan elég korán végbement. Az első biztos adat arra nézve, hogy Szászváros elfogadta az új hitet, a 16. század közepe tájáról származik: Károlyi Boldi Sebestyén a lutheri irányhoz közel álló prédikátor, mint a gyulafehérvári iskola egykori rektora, 1558-ban kezdte el szolgálatát a városban Szászváros református iskolája, a gyulafehérvári, a marosvásárhelyi, az nagyenyedi, a fogarasi, a dévai és a székelyudvarhelyi társával együtt az erdélyi református egyház legtekintélyesebb szellemi műhelyeinek sorába tartozott. A szászvárosi reformátusságnak erőt és súlyt adott az is, hogy Erdély református püspöke, Kecskeméti Búzás Balázs, Básta pusztításai elől Alvincről Szászvárosba menekült, és 1603-ban bekövetkezett halálig gyakorlatilag püspöki székhellyé emelte a várost.
Református kollégiuma sokáig a megye egyetlen középiskolája volt. Báthory Gábor, majd I. Rákóczi György jelentős adományokkal támogatta. ,I. Apafi Mihályidejében emelkedett gimnáziumi rangra. Beiratkozási anyakönyvei 1669-től maradtak ránk.[1] mai épületeit 1847-ben és 1901-ben építették. Az új épület bejárata előtt két nagy pártfogója gr. Kún Kocsárd és gr. Kuun Géza mellszobrai álltak, ma a református templomban láthatók.
1849. február 6-án Bem serege rohammal foglalta el, de 7-én vereséget szenvedett a császáriaktól.
Szászváros-szék 1876-ban szűnt meg a többi szász székkel együtt, és attól kezdve Hunyad vármegyéhez tartozott.
1910-ben 7672 lakosából 3821 román, 2145 magyar, 1294 német és 287 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Szászvárosi járásának székhelye volt. 2002-ben 21.213 lakosából 19.697 román, 865 cigány, 523 magyar, 104 német és 24 egyéb volt.
1582-ben itt nyomtatták a Szászvárosi Ószövetséget, a cirill betűs román ősnyomtatványt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma a 15. században, a szorosan előtte álló evangélikus templom a 19. században épült. A két templom mögött 11. századi kör alaprajzú kápolna alapfalait tárták fel az 1990-es években.
- A közelben áll a néprajzi múzeum, a környék román népművészetét mutatja be.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Oláh Miklós, a 16. század első felének neves humanistája.
- Böjte Csaba Szászvároson nyitotta meg Dévai Szent Ferenc elnevezésű alapítványának második gyermekvédelmi központját, 1992-ben.[2]
- A Református Kollégiumban tanult Herepei Ádám református lelkipásztor, nagyenyedi tanár, Salamon Ferenc akadémikus történész, Aurel Vlaicu román repülős, feltaláló, Petru Groza, Románia miniszterelnöke.[3]
- Itt született 1921-ben Szőllősy András zeneszerző, zenetudós, Bartók Béla műveinek számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékének létrehozója.
- Itt született Kéméndy Jenő festő, díszlet- és jelmeztervező, a Magyar Királyi Operaház első híres szcenikai felügyelője, Benczúr Gyula tanítványa. (született: 1860. április 8-án, Szászvárosban, - meghalt 1925.jun.25-én, Budapesten)
[szerkesztés] Források, külső hivatkozások
- ^ Ősz Sándor Előd: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága 1669-1848. Kolosvár 2006.
- ^ Dévai Szent Ferenc Alapítvány honlapja
- ^ Ősz Sándor Előd: A Szászvárosi Református Kollégium Diáksága 1669-1848
|
Municípiumok |
Bácsi (Băcia) |
Kisbánya (Băiţa) |
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
