Swift (műhold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Swift

Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Típus	csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma	2004. november 20.
Indítás helye	Cape Canaveral
Hordozórakéta	Delta-2
Visszatérés dátuma	2020 után
Tömeg	1500 kg
Pályaelemek
Pályamagasság	600 km
Inklináció	20°
Periódus	~ 90 perc

Az Swift amerikai csillagászati műhold, az Explorer sorozat része. Három teleszkópjával a gammakitöréseket tanulmányozza. 2004. november 20-án indították Cape Canaveralból Delta-2 rakétával. Az startot a rossz időjárás miatt többször elhalasztották. A tudományos megfigyelések a repülés második hónapjában kezdődtek. A műhold fekete lyukak után is kutat.

A Swift az első több hullámhosszon működő obszervatórium, amelyet gammakitörések vizsgálatára indítottak. Három műszere együtt figyeli a gammakitöréseket és az utófénylést gamma-, röntgen-, ultraibolya- és optikai sávban. A fő célok a következők:

a gammakitörések eredetének meghatározása;
a gammakitörések osztályozása és új típusok keresése;
a lökéshullám fejlődésének és a környezettel való interakciójának a megfigyelése;
a korai univerzum tanulmányozása a gammakitörések segítségével;
az égbolt első letapogatása erős röntgen tartományban;

Tartalomjegyzék

1 Műszerek
2 Küldetés
3 Források
4 Külső hivatkozások
- 4.1 Magyar oldalak
- 4.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Műszerek

Burst Alert Telescope (BAT): gammateleszkóp, energiatartománya 15 – 150 keV. Elsőként észleli a gammakitörést és kiszámítja az égi koordinátákat.
X-ray Telescope (XRT): röntgenteleszkóp, energiatartománya 0,2 – 10 keV. Felvételeket készít és színképi analízist végez a gammakitörés utófényléséről. Ez az adat még pontosabban, 3,5 ívmásodperces hibahatárra mutatja a kitörés helyét. A fényességtől függően az XRT még több napig figyeli az utófénylés fénygörbéit
UV/Optical Telescope (UVOT): UV és optikai teleszkóp, hullámhossztartománya 17 – 650 nm. Ha optikai utófénylést észlel, az UVOT pontosítja a kitörés helyzeti adatait és fotometriai adatokat gyűjt lencsés szűrőkön keresztül optikai és UV hullámhosszon. Az UVOT az XRT-hez hasonlóan még napokig tovább figyeli az utófénylést.

[szerkesztés] Küldetés

A Swift indítás előtt

A Swift műholdat 2004. november 20-án indították 586 x 601 km magas pályára. December 4-én a röntgenteleszkóp termo-elektromos hűtőjének (TEC) energiaellátása nem a tervek szerint indult be. A műszert működtető csoport december 8-ig rájött, hogy az XRT a TEC nélkül is működőképes. További tesztekkel nem sikerült meghatározni a hiba okát. December 7-én a BAT egy gammakitörést észlelt, de még nem tudott a kitörés irányába fordulni. Az első megfigyelt gammakitörés 2005. január 17-én 12:55 UT-kor volt. Az XRT a meghatározott koordináták felé fordult és a látómezőben egy fényes forrást fedezett fel.

2005. február 1-jén a küldetésirányítók közzétették az UVOT első felvételét. Május 9-én a Swift két, egymással ütköző neutroncsillag 1/20 másodpercig tartó felvillanását észlelte. 53 másodperccel később az XRT már kereste a gyorsan halványodó utófénylést. Ezzel először határozták meg egy rövid idejű gammakitörés helyzetét ^[1]. Szeptember 4-én figyelték meg a GRB 050904 kitörést 6,29-es vöröseltolódással és 200 másodperces időtartammal (a legtöbb észlelt kitörés kb. 10 másodpercig tartott). Távolsága nagyjából 12,9 milliárd fényév volt.

2005. december 1-jéig a Swift több mint 90 gammakitörést észlelt, közülük 70-nél röntgen utófénylést, 20-nál optikai utófénylést (40-be beleértve a földi teleszkópok optikai megfigyeléseit is). A 2006. február 18-án megfigyelt GRB 060218 szokatlanul hosszú (2000 másodperc) és közeli (440 millió fényév) kitörés, ami valószínűleg egy szupernova volt.