Spodumen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

SPODUMEN

Névváltozat:	trifan, kanzit, kunzit, hiddenit.
Ásványosztály:	IV.Szilikátok.
Alosztály:	láncszilikátok.
Ásványcsoport:	Piroxéncsoport.
Kémiai elnevezése:	Lítium alumínium szilikát.
Képlete:	LiAlSi₂O₆.
Kristályrendszer:	Monoklin.
Megjelenési forma:	Prizmás,táblás, zömök, oszlopos kristályai néha hatalmas méretűek.
Sűrűsége:	3.15 g/cm³
Keménység:	6,5-7,0 Mohs szerint
Hasadás:	Jól hasad.
Törés:	Egyenetlen. Rideg.
Szín:	Szürke, smaragdzöld, rózsaszín, ibolyásvörös, bíbor, színtelen, sárga.
Porszín:	Színtelen, fehér.
Fény:	üvegfényű.
Átlátszóság:	Áttetsző.
Oldhatóság:	Nem oldható.
Különleges tulajdonság:	Hevítve a lángot vörösre festi.

A spodumen az ino- vagyis láncszilikát a piroxéncsoport tagja. Néha hatalmas kristályokban is megtalálható, bordázott felszini lapokkal. A legnagyobb felfedezett kristály 12,8 méter hosszú és a súlya 56 tonna volt. Először 1800-ban a francia d'Andrada nevű fizikus publikálta jellemzőit, így őt tekintik az ásvány felfedezőjének.

Névváltozatai:

Smaragdzöld: hiddenit.
Rózsaszín, ibolyavörös és bíbor: kunzit (konzit).
Színtelen és sárga: trifan.

A hiddenitet 1879-ben W.E.Hidden észak-amerikai geológus fedezte fel Észak-Karolinában. A kunzitot 1902-ben fedzték fel Kaliforniában és nevét Kunz ékszerkereskedőről kapta. A szintelen spodument 1971-ben Brazíliában találták és rendkívúl ritka ásványnak tekintik. A spodumen tiszta példányai kedvelt ékszeralapanyagnak számítanak, egy Brazíliából származó kunzitból 880 karátos briliáns formát csiszoltak. Tömeges előfordulásban fontos ipari nyersanyag lítium kinyerésére. A világ lítium felhasználása évente mintegy 80.000 tonna, melynek döntő többsége Ausztrália nyugati vidékéről származik.

[szerkesztés] Kémiai összetétele

Lítium (Li) =3,7%
Alumínium (Al) =14,5%
Szilícium (Si) =30,2%
Oxigén (O) =51,6%

[szerkesztés] Keletkezése

Magmatikusan pegmatitokban képződik. Gyakran kőzetalkotó ásvány.

Hasonló ásványok: albit, ametiszt, berill és turmalin.

[szerkesztés] Előfordulásai

A Skandináv-félszigeten Norvégia területén, Svédországban Västerbotten közelében és Skellefteä térségében 15 km hosszban északnyugati irányban elhúzódó pegnatitos előfordulásban és Üto-szigetén. Finnország területén Toro közelében és Tammela körzetében. Jelentős előfordulások vannak Skócia és Írország területén.Oroszországban az Ural-hegység területán a Bajkál mentén és kelet Szibériában. Afganisztán területén Nurisztánban valamint a közeli Pakisztán északi vidékein. Az Egyesült Államok Kalifornia, Dél-Dakota, Észak-Karolina szövetségi államaiban vannak jelentős előfordulások. Kanada területén Manitoba tartományban lelhető fel tömegesen. Előfordulásai megtalálhatók Madagaszkár-szigetén és Zimbabwe területén. Brazíliában Itambacuri közelében található előfordulásban gyakoriak az ékszeripari feldolgozásra alkalmas példányok. A világ legjelentősebb előfordulásai Ausztráliában találhatók, Tasmániai-szigeten és a kontinens nyugati területein.

Nyers és csiszolt spodumen

Kisérő ásványok: albit, berill, lepidolit, eukriprit és kvarcváltozatok valamint a földpátok.

[szerkesztés] Hazai előfordulás

A spodumen magyarországi előfordulását nem regisztrálták.

[szerkesztés] Felhasznált források

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
http://www.webmineral.com