Spessartin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Spessartin kristályok.

A spessartin (mangán alumínium nezoszilikát) a IV.Szilikátok ásványosztályon belül az önálló gránátcsoport ásvány együttesébe tartozik. Néhány esetben magnéziumot és vasat is tartalmaz. Szabályos kristályrendszerben dodokaéderes és tetraéderes formában jelenik meg. Színe a megvilágosítástól függően változik, ezért a kevés számú színváltó ásványok közé sorolják. Ez főként a pirop-spessartin elegykristályokra jellemző, ezek természetes fényben zöldes-kékek, míg mesterséges fényben sötétpirosak vagy bíborszínűek, de fluoreszenciájuk nincs. Kifejlett kristálya keresett ékszerkő, ritka drágakőnek minősül. Gyakran elegykristályt alkot almandin és hessonit társaságában is.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét az első lelőhelyéről, a németországi Spessart-hegységről kapta.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Mn₃²⁺Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 4,12–4,2 g/cm³.
Keménysége: 7,0–7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik.
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: narancssárga, jácintpiros (ennek neve: partschin), ibolyaszínű vagy barnáspiros.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Jellemző összetétele:
Mangán (Mn) =33,3%
Alumínium (Al) =10,9%
Szilícium (Si) =17,0%
Oxigén (O) =38,8%

[szerkesztés] Keletkezése

A spessartin gránithoz kötődően, pegmatitokban vagy csillámpalákban keletkezik. Más magmás kőzetekben mangánszilikátokkal együtt kontakt metamorf formában keletkezik. Szerpentinekhez és különféle gyűrt palákhoz kapcsolódik igen magas nyomás alatt kialakulva. Zárványai szabálytalan üregekben megjelenő gázok vagy folyadékok lehetnek. Hasonló ásványok: az almandin, hessonit és a spinell.

[szerkesztés] Előfordulásai

Madagaszkár egyes vidékein található narancssárga változatát mandarin gránátnak nevezik. Megtalálható Németországban Spessart környékén, Norvégia (ahol színváltó példányait is találták) és Románia területén. Oroszországban az Urál-hegységben. Előfordulásai vannak az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia szövetségi államokban. Brazíliában Minas Gerias vidékén. Izrael területén, Tanzániában, Észak-Burmában és Ausztráliában is megtalálható. Egyes előfordulási helyein piralspitnek, erinitnek is nevezik

[szerkesztés] Külső források

Dr.Oberfrank Ferenc- Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1993..
Cris Pellant: Kőzetek és ásványok. Magyar Könyvklub. Budapest. 1993.
J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974.
Walter Schumann: Minerals of the World. Sterlig Publishing Co, New York. 1998.
http://webmineral.com