Recep Tayyip Erdoğan
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Hivatali idő | |
|---|---|
| 2003. március 14. – hivatalban | |
| Előd | Abdullah Gül |
| Született | 1954. február 26. Isztambul |
| Politikai párt | Az Igazság és Fejlődés Pártja |
| Házastárs | Emine Erdoğan |
| Végzettség | labdarúgó, politikus |
| Vallás | Iszlám |
Recep Tayyip Erdoğan [Redzsep Tajjip Erdoan] (Isztambul, 1954. február 26. – ) Törökország miniszterelnöke 2003. március 14-e óta, valamint Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajz
Erdoğan Isztambulban született, gyermekkorát azonban Rizében töltötte, a Fekete-tenger partján. 13 éves volt, mikor családjával visszaköltözött szülővárosába. Alapfokú tanulmányait egy úgynevezett Imam Hatip iskolában végezte (melynek feladata Atatürk reformjai előtt imámok képzése volt, de később is megtartotta vallásos jellegét), a Marmara Egyetemen pedig közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytatott. A miniszterelnök tizenhat évig csaknem professzionális szinten foglalkozott labdarúgással és több éven át dolgozott az isztambuli tömegközlekedési vállalat (IETT) alkalmazottjaként. Politikai karrierjét a Nemzeti Üdvösség Pártja tagjaként kezdte. Az 1980-as katonai puccs után abbahagyta a labdarúgást és a közszférában kezdett el dolgozni.
[szerkesztés] Politikai karrierje
| Törökország |
 |
|
| Lásd még: |
Erdoğan 1984-ben Isztambul kozmopolita Beyoğlu negyedének polgármestere lett, 1985-ben pedig a Jólét Pártjának Isztambul tartományi elnökévé választották. Többször indult a parlamenti választásokon is.
1991-ben a Jólét Pártjának sikerült elérnie a 10%-os parlamenti küszöböt és Erdoğan parlamenti képviselői státuszt nyert, melyet azonban a Választási Bizottság a szavazórendszer sajátosságai miatt visszavont. 1994-ben pártja megnyerte a helyi választásokat és Erdoğan lett Isztambul főpolgármestere és az Isztambuli Nagyvárosi Bizottság elnöke.
Isztambul polgármestereként szerzett magának hírnevet, mint populista, hatékony ügyintéző, aki elősegítette Isztambul infrastruktúrájának és közlekedésének fejlesztését és a város szépítését. Ezáltal Törökország egyik legkedveltebb politikusa lett.
1997. december 12-én, egy délkelet-törökországi nyilvános megjelenés alkalmával a nacionalista költő, Ziya Gökalp egyik ismert verséből idézett: „A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink.”[1] Történészek szerint azonban az Erdoğan által idézett sorok nem voltak megtalálhatóak az eredeti versben.[2] Ezért 1998-ban Erdoğan-t vallási gyűlölet szításáért tíz hónap fogházra ítélték, melyből négy hónapot töltött le 1999 márciusa és júliusa között.
Ez idő alatt a török iszlámista politika válságba került. 1997-ben a Jólét Pártját alkotmányellenesnek minősítették és betiltották, mondván, hogy a török állam szekuláris jellegét veszélyezteti. A párt új néven újjászerveződött (Fazilet Partisi – Az Erény Pártja), melyet 1999-ben ugyancsak alkotmányellenesnek minősítettek. Erdoğan és követői létrehozták Az Igazság és Fejlődés Pártját (Adalet ve Kalkınma Partisi), míg a fundamentalisták megalapították a Boldogság Pártját (Saadet Partisi). Az Igazság és Fejlődés Pártja 2002-ben megnyerte a parlamenti választásokat, köszönhetően annak, hogy az emberek nem voltak megelégedve a hatalmon lévő párt gazdasági politikájával és azzal, ahogyan az 1999-es földrengést kezelték. Erdoğan pártja a szavazatok 34,3%-át szerezte meg. A parlamenti mandátumok szétosztásának szabályai alapján pedig parlamenti többséget szerzett.
Erdoğan miniszterelnöki kinevezését jogi okokból el kellett halasztani, mert az alkotmány szerint a miniszterelnöknek parlamenti képviselőnek kell lennie, büntetett előélettel viszont nem lehet indulni a választásokon. Erdoğan védelmében Abdullah Gül lépett fel, akit ideiglenesen miniszterelnöknek neveztek ki, és aki megszavaztatta az alkotmány módosítását, mely lehetővé tette, hogy Erdoğan elnyerje Siirt tartomány egyik megüresedett parlamenti mandátumát egy időszakos választáson. Gül ekkor lemondott (és megkapta a külügyi tárcát), Erdoğan-t pedig Ahmet Necdet Sezer államfő kinevezte miniszterelnöknek.
2004 májusában Erdoğan lett az első török miniszterelnök 1988 óta, aki Görögországba látogatott, és 1952 óta az első aki ellátogatott a trákiai török kisebbséghez. Ez egy rendkívül fontos állomás volt Törökország történelmében, mint ahogy az is, hogy Erdoğan elnyerte a görög miniszterelnök, Costas Caramanlis támogatását Törökország Európai Unió-hoz való csatlakozásához.
Recep Tayyip Erdoğan 1978 óta házas, felesége Emine Erdoğan, két fia (Ahmet Burak, Necmeddin Bilal) és két lánya (Esra, Sümeyye) van.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ "Asker Duasi" [A katona imája]. Ziya Gökalp, 1912. Ziya Gökalp Kulliyati-I, szerk. F. A. Tansel, Istanbul: Turk Tarih Kurumu Yayinlari, 1989
- ^ Murat Bardakçı Şiiri böyle montajlamışlar (A verset így változtatták meg), törökül, Hürriyet, 2002. szeptember 22.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Recep Tayyip Erdoğan (törökül)
- Encyclopaedia of the Orient – Erdoğan (angolul)
| Elődje: Abdullah Gül |
Törökország miniszterelnöke 2003 |
Utódja: hivatalban |
| A török függetlenségi háború (1920 - 1923) alatt: | Mustafa Kemal Atatürk • Fevzi Çakmak • Rauf Orbay • Ali Fethi Okyar |
| A köztársaság kikiáltása (1923) után: | İsmet İnönü • Ali Fethi Okyar • Celal Bayar • Refik Saydam • Ahmet Fikri Tüzer • Şükrü Saracoğlu • Mehmet Recep Peker • Hasan Saka • Şemsettin Günaltay • Adnan Menderes • Cemal Gürsel • Emin Fahrettin Özdilek • Suat Hayri Ürgüplü • Süleyman Demirel • Nihat Erim • Ferit Melen • Naim Talu • Bülent Ecevit • Sadi Irmak • Bülend Ulusu • Turgut Özal • Yıldırım Akbulut • Mesut Yılmaz • Tansu Çiller • Necmettin Erbakan • Abdullah Gül • Recep Tayyip Erdoğan |
Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
