Récse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Récse elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Récsei utcarészlet

Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf): Pozsony város része a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások
5 Források

[szerkesztés] Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.

[szerkesztés] Története

A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.

Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezõváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külsõ országokban is kedves; határja középszerû, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van" ^[1]

Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szõlõtõkékkel, erdõkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szõlõmivelésbõl, gyümölcs termesztésbõl, mesterségekbõl, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelõje a népességhez igen szûk; ellenben szõlõhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erõs, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy idõtõl fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termõ, de jó fajtáju tõkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tõkéket választanak. A szõlõmivelés után fõ helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést ûznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták." ^[2]

1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt. 1946-ban csatolták Pozsonyhoz.