Pottornya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pottornya (szlovákul Podtureň) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. 2001-ben 479 lakosából 473 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Liptószentmiklós-Poprádi autópálya 1 km hosszú hídja alatt húzódik meg.
[szerkesztés] Nevének eredete
A szlovák Podtureň toronyalját jelent. Nevét egy a középkorban itt állt egykori őrtoronyról kapta.
[szerkesztés] Története
Pottornya területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népének települése állt itt. A római és a korai szláv korban is lakott volt, erre kelta erőd és szláv település nyomai utalnak. Névadó őrtornya valószínűleg már a 12. században állott, körülötte keletkezett a templom és a település, melyet a 14. században, 1331-ben "Tornalia" alakban említenek először. Ebben az évben birtokosa Tornallai Sándor és testvére Pál Szent Péter apostol tiszteletére templomot építtetett a faluban. 1345-ben "Thormalia", 1360-ban "Tornalya" néven szerepel az oklevelekben. 1360-ban Nagy Lajos király megerősíti birtokukban Tornallai Sándor fiait Miklóst és Istvánt. A 15. század közepétől a falut már "Pothornya" néven említik, amely szláv lakosság jelenlétére utal. A középkorban lakói mezőgzadaságból, állattartásból, őrszolgálatból éltek. A jobbágyokon és zselléreken kívül néhány nemesi család is élt a településen. Közülük a legjelentősebb a Pottornyai család volt, akiknek a környező falvakban is voltak birtokaik. Pottornyai András a 16. században reneszánsz kúriát építtetett ide, ezt Pottornyai Simon a 18. században barokk stílusban építtette át és nagy angolparkkal vette körül. Pottornyai Pál a 17. század elején egy másik kastélyt is építtetett a községbe. 1784-ben Pottornyának 39 háza és 349 lakosa volt. 1828-ban 49 házában 347 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 19. század második felétől a nagy budapesti építkezések is eljártak dolgozni. 1845-ben Pottornyai József neoklasszicista kúriát épített ide, keleti homlokzatán oszlopokon álló tympanonnal. Lakói a 18. században földművesek, favágók, tutajosok voltak. 1871-ben megépült a zsolna-poprádi vasútvonal, mely elősegítette a település fejlődését. 1908-ban harangláb épült a településen.
Vályi András szerint "POTURNYA. Potureny. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, a’ kinek kastéllyával díszes, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája; határjának 2/3 része hegyen fekszik, ’s azért nehéz mivelésû, legelõje elég van, földgyének 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, elsõ osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Poturnya, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh mellett: 48 kath., 299 evang. lak. Derék kastély. F. u. Poturnyay. Ut. p. Okolicsna." [3]
1910-ben 472, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. A háború után tovább fejlődött a község, 1919-ben új iskola épült, olvasókör, evangélikus nőegylet, és vöröskeresztes szervezet alakult. A község mai hivatalos neve 1927-óta használatos. 1938-ban megindult a kultúrház építése. Lakói a II. világháború idején támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 16. századi kastélyát Pottornyai Andárs építtette reneszánsz stílusban, a 18. század második felében átépítették.
- 17. századi kastélyát Pottornyai Pál építtette, a 18. század közepén barokk stílusban átépítették.
- Klasszicista kastélyát 1845-ben Pottornyai József építtette.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Liptószentmiklósi járás települései
 |
|
|---|---|
|
Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) Behárfalu (Liptovské Beharovce) · Benedekfalu (Beňadiková) · Bobrovnik (Bobrovník) · Bukovina · Deménvölgy (Demänovská Dolina) · Dubrava (Dúbrava) · Gálfalu (Galovany) · Guotfalu (Gôtovany) · Hárommalatin (Malatíny) · Hutti (Huty) · Hybbe (Hybe) · Izsépfalu (Ižipovce) · Jakabfalu (Jakubovany) · Jalóc (Jalovec) · Jamnik (Jamník) · Kelecsén (Liptovské Kľačany) · Királyboca (Vyšná Boca) · Királylehota (Kráľova Lehota) · Kisbobróc (Bobrovček) · Kisborove (Malé Borové) · Kisporuba (Liptovská Porúbka) · Kokava (Liptovská Kokava) · Konszka (Konská) · Kvacsan (Kvačany) · Laziszkó (Lazisko) · Liptómattyasóc (Liptovské Matiašovce) · Liptószentkereszt (Svätý Kríž)· Liptóújvár (Liptovský Hrádok) · Lubella (Ľubeľa) · Magyarfalu (Uhorská Ves) · Maluzsina (Malužiná) · Nádasd (Szlovákia) (Trstené) · Nagybobróc (Bobrovec) · Nagyborove (Veľké Borové) · Nagyolaszi (Vlachy) · Németlipcse (Partizánska Ľupča) · Németporuba (Závažná Poruba) · Paucsinalehota (Pavčina Lehota) · Pálfalu (Pavlova Ves) · Pottornya (Podtureň) · Pribilina (Pribylina) · Prószék (Prosiek) · Szélporuba (Veterná Poruba) · Szentandrás (Liptovský Ondrej) · Szentanna (Liptovská Anna) · Szentiván (Liptovský Ján) · Szentivánboca (Nižná Boca) · Szentpéter (Liptovský Peter) · Szielnic (Liptovská Sielnica) · Szmrecsán (Smrečany) · Tarnóc (Liptovský Trnovec) · Vavrisó (Vavrišovo) · Vázsec (Važec) · Vichodna (Východná) · Zsár (Žiar) |
|
