Dubrava
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dubrava (Dúbrava) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Liptószentmiklósi |
Rang | község |
Alapítás éve | 1372 |
Polgármester | Vladimír Janičina |
Népesség | |
Népesség | 1277 (2006) |
Népsűrűség | 55 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 649 m |
Terület | 23,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dubrava (a 20. század elején Liptótölgyes, szlovákul Dúbrava) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. 1350 lakosa van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Liptószentmiklóstól 10 km-re délnyugatra a Dubravka patak partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv dobr (= tölgy) főnévből ered és tölgyest jelent.
[szerkesztés] Története
A falu a 14. század második felében keletkezett egy kiirtott tölgyfaerdő helyén, először 1372-ben említik. Határában a 18. századtól a 20. századig antimon- és vasércbánya működött.
Vályi András szerint "DUBRAVA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Urai Andaházy, és Kubinyi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Palugyának, és Kelecsénynek szomszédságokban, temploma SZENT ERSZÉBETNEK tiszteletére szenteltetett, ámbár határjának két harmadrésze soványas, ’s némelly része hegyen fekszik, de mivel legelõje mindenféle marháinak elegendõ, fája tûzre, és Lipcsei piatza helyétól tsak egy 530órányira van, ’s keresetre jó módgya, mivel a’ határjában bányák vannak, ’s majd minden lakosok hévérek, vagy bányászok, fuhározással, és a’ Nagy Lipcsei erdõben fa vágassal is kereshetnek pénzt, elsõ osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Dubrava, Liptó m. tót falu, 541 kath., 148 evang., 5 zsidó lak. Kath. filial szentegyház; több urasági lakházak; roppant szép erdõ; hegyeiben igen sok piskolcz. F. u. Okolicsányi, Kubinyi, Andaházy, Lehoczky. Ut. p. Bertelenfalva. " [2]
1910-ben 866, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent András temploma a 13. század végén épült kora gótikus stílusban, a 17. században reneszánsz stílusban felújították, a 18. században barokk stílusban építették át.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Liptószentmiklósi járás települései | |
---|---|
Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) Behárfalu (Liptovské Beharovce) · Benedekfalu (Beňadiková) · Bobrovnik (Bobrovník) · Bukovina · Deménvölgy (Demänovská Dolina) · Dubrava (Dúbrava) · Gálfalu (Galovany) · Guotfalu (Gôtovany) · Hárommalatin (Malatíny) · Hutti (Huty) · Hybbe (Hybe) · Izsépfalu (Ižipovce) · Jakabfalu (Jakubovany) · Jalóc (Jalovec) · Jamnik (Jamník) · Kelecsén (Liptovské Kľačany) · Királyboca (Vyšná Boca) · Királylehota (Kráľova Lehota) · Kisbobróc (Bobrovček) · Kisborove (Malé Borové) · Kisporuba (Liptovská Porúbka) · Kokava (Liptovská Kokava) · Konszka (Konská) · Kvacsan (Kvačany) · Laziszkó (Lazisko) · Liptómattyasóc (Liptovské Matiašovce) · Liptószentkereszt (Svätý Kríž)· Liptóújvár (Liptovský Hrádok) · Lubella (Ľubeľa) · Magyarfalu (Uhorská Ves) · Maluzsina (Malužiná) · Nádasd (Szlovákia) (Trstené) · Nagybobróc (Bobrovec) · Nagyborove (Veľké Borové) · Nagyolaszi (Vlachy) · Németlipcse (Partizánska Ľupča) · Németporuba (Závažná Poruba) · Paucsinalehota (Pavčina Lehota) · Pálfalu (Pavlova Ves) · Pottornya (Podtureň) · Pribilina (Pribylina) · Prószék (Prosiek) · Szélporuba (Veterná Poruba) · Szentandrás (Liptovský Ondrej) · Szentanna (Liptovská Anna) · Szentiván (Liptovský Ján) · Szentivánboca (Nižná Boca) · Szentpéter (Liptovský Peter) · Szielnic (Liptovská Sielnica) · Szmrecsán (Smrečany) · Tarnóc (Liptovský Trnovec) · Vavrisó (Vavrišovo) · Vázsec (Važec) · Vichodna (Východná) · Zsár (Žiar) |