Pilisszentkereszt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Pilisszentkereszt | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Magyarország | |
| Megye | Pest | |
| Kistérség | Szentendrei | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2098 | |
| Körzethívószám | 26 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2152 (2001) | |
| Népsűrűség | 125,04 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 17,21 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Pilisszentkereszt
|
||
Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky = malmocskák) község Pest megyében. Lakóinak száma kb. 2100, a 2001-es népszámlálás szerint 42 %-a szlovák. Népszerű kirándulóhely, illetve kirándulások kiindulási pontja. A község része Dobogókő. A legújabb adatok szerint a község lakosainak száma 2170 fő, 54,6% vallotta magát szlovák nemzetiségűnek és 14% számolt be erős szlovák kulturális kötődésről. Így Pilisszentkereszt az ország egyetlen települése, ahol nemzetiségiek vannak többségben.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapest északi határától 26 km-re, a Dunazug-hegység, pontosabban a Pilis völgyében fekszik, a Dobogó-kő és a Pilis alatt. Budapest felől Pomázon keresztül, Esztergomból Pilisszentléleken keresztül közelíthető meg.
[szerkesztés] Története
A település határában található a 11. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi cisztercita apátságnak adott. Az apátság maradványait Gerevich László régész tárta fel az 1960-as – 1970-es években. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.
A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt „Pilisszentkereszt” lett. A ma is látható barokk stílusú templom a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 m magas tornya csak 1803-ra készült el.
1945. január 9-én több, más irányból indított sikertelen kísérlet után a németek páncélosok támogatásával megkíséreltek a szovjet csapatok által körülzárt Budapestre bejutni Esztergom irányából Pilisszentlélek-Pilisszentkereszt-Pomáz irányában. 11-én véres harcok közben elfoglalták Pilisszentkeresztet és tovább nyomultak Pomáz felé, ahol végül is Hitler parancsa megállította és visszavonulásra kényszerítette a támadókat. A páncélos ék a támadás leállításakor 17 km-re közelítette meg a fővárost.
[szerkesztés] Látnivalók
- A pilisi cisztercita kolostor és kápolna romjai (13. század) – A 16,5 hektár kiterjedésű kolostortelepet a településtől 1 km-re nyugatra kettős fal vette körül. A templom kb. 60 m hosszú lehetett és francia korai gótikus stílusban épülhetett. Gertrudis királyné sírjának töredékei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.
- Római katolikus templom (barokk stílusú, 1757)
- Kakas-hegyi vadászház
- Vas-kapu sziklabordája
- Ördöglyuk barlang
- Zsivány-barlang sziklacsoportja
- Dobogó-kő (700 m, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja)
- Dobogókő, Eötvös Lóránd menedékház, jelenleg Turistamúzeum
- Szurdokvölgy. A Dera-patak völgye a község alatt, tanösvény a helyi flóra és fauna magyarázatával
- Szentkút. Festői forrás kis szabadtéri oltárral. Zarándokhely.
- Szlovák tájház
- Mészégető kemence a 19. századból.
- Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap
- Vendégváró
- Pilisszentkereszt térképe
- Dobogó-kő hójelentése és tudnivalói – Hójelentés.hu
- Pilisszentkereszt a szallas.eu -n
- Légifotók a romokról
- Pilisszentkereszt a www.utikonyvem.hu oldalon
- Slota hatmilliót kalapozott a pilisszentkereszti szlovákoknak
[szerkesztés] Referencia
- ^ http://www.nol.hu/cikk/486407/ „Vándorúton a szlovák iroda.” Népszabadság Online 2008. március 24.
