P–47 Thunderbolt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
P–47 Thunderbolt | |
---|---|
P–47N gépek kötelékben |
|
Műszaki adatok | |
Funkció | Nagy hatótávolságú kísérővadász repülőgép |
Gyártó | Republic |
Tervező | Alexander de Seversky Alexander Kartveli |
Személyzet | 1 fő |
Első felszállás | 1941. május 9. |
Szolgálatba állítás | 1942 |
Szolgálatból kivonás | 1955 (USAF-ból) |
Gyártási darabszám | 15 686 db |
Ára | 85 000 USD (1945-ös adat)[1] |
Méretek | |
Hossz | 11,00 m |
Fesztáv | 12,42 m |
Magasság | 4,47 m |
Szárnyfelület | 27,87 m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 4536 kg |
Maximális felszállótömeg | 7938 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 1 db Pratt & Whitney Double Wasp R–2800 kétsoros 18 hengeres csillagmotor |
Teljesítmény | 2535 LE (1890 kW) |
Repülési jellemzők | |
Maximális sebesség | 697 km/h (9145 m magasságban) |
Átesési sebesség | n.a. |
Hatósugár | 1290 km (harci) |
Hatótávolság | 2900 km (áttelepülési) |
Legnagyobb repülési magasság | 13 100 m |
Emelkedőképesség | 15,9 m/s |
Fegyverzet | |
Beépített fegyverzet | 8 db .50 cal M2 Browning nehézgéppuska (12,7 mm űrméretű) |
Nem irányított rakéták | 2 db M10 háromcsövű 112 mm-es rakétavető 10 db 127 mm-es HVAR |
Bombák | 1 db 907 kg (2000 lb), 2 db 454 kg (1000 lb) és 1 db 227 kg (500 lb), 3 db 227 kg (500 lb), 3 db 113 kg (250 lb) |
Egyéb függesztmények | tüzelőanyag-póttartályok: 3 db 284 literes (75 amerikai gallonos) acéllemezből, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 3 db 409 literes (108 amerikai gallonos) papírból, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 3 db 568 literes (150 amerikai gallonos) acéllemezből, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 1 db 758 literes (200 amerikai gallonos) papírból, áttelepülő, 1 db 810 literes (215 amerikai gallonos) acéllemezből, lapos széles a has alatt |
A Republic P-47 Thunderbolt (magyarul Mennydörgés) amerikai vadászrepülőgép volt a második világháború során. Teljesen feltöltve nehezebb volt, mint a német Do 17 bombázó, mellyel a legnehezebb egymotoros vadászgép volt a háború során. A típust repülő pilóták több becenévvel illették. Ilyen volt a Jug (magyarul Vödör), vagy a „Hun” (a hunok után), de a „dundi fickó” is közkeletű volt. Robosztus felépítésű sárkánya nagyon sérülésállónak bizonyult, nyolc nehézgéppuskája pedig kompenzálta a könnyebb vadászokkal szembeni lomhaságát. A P–51 Mustang elterjedését követően a háború utolsó két évében már inkább alacsonytámadó feladatkörben került alkalmazásra az európai és a távol-keleti hadszíntéren egyaránt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Technikai jellemzők
A nagyméretű Pratt&Whitney csillagmotor kiváló erőforrásnak bizonyult, de nagy méretei miatt a repülőgép méretei növekedtek meg: a négytollú légcsavar 3,7 méter átmérővel bírt, ezért hosszú futóművel rendelkezett a gép. A behúzható futóműveknek viszont sok hely kellett, így a hatalmas tűzerőt biztosító 8 darab 12,7 mm-s géppuska már csak a szárnyakon kapott helyet. A kipufogógázok a pilótafülke mögött oldalt kerültek kivezetésre egy turbófeltöltőn keresztül, ezért a repülőgép törzse igen szélessé vált. Újdonságként hatott, hogy a pilótafülke már légkondícionált volt, valamint a fegyverkamrát fűteni lehetett, így elkerülendő a fegyverek elfagyása.
[szerkesztés] A D változat adatai
- Hajtómű: Pratt&Whitney R-2800-59 Double Wasp 18 hengeres csillagmotor
- Teljesítmény: 2535 LE
- Maximális sebesség: 697 km/óra 9150 m (30 000 láb) magasságban
- Csúcsmagasság: 12495 m
- Hatótávolság: 3060 km:
- Emelkedés: 976 m/perc
- Fegyverzet: 8 db 12,7 mm-s géppuska, maximum 1143 kg bomba vagy rakéták a szárny alá függesztve
- Fesztávolság: 12,4 m
- Hosszúság: 11,02 m
- Szárnyfelület: 27,87 m²
- Szerkezeti tömeg: 4513 kg
- Maximális felszálló tömeg: 7938 kg
[szerkesztés] Típusáltozatai
P-47B: Az első változat, mellyel az amerikai 8. légi hadsereget ellátták, 1943-ban. Vadászként kaptak ekkor szerepet B-17-s és B-24-s bombázók kíséreteként. A pilótafülke ekkor még "rácsos" szerkezetű volt, amely nem biztosított megfelelő kilátást hátrafelé.
P-47C: Eme változat már póttartályokat is képes volt hordozni, valamint erősebb motorral építették, így 1944 tavaszán már a bombázókat egészen Berlinig tudták kísérni a Thunderboltok.
P-47D: A legelterjedtebb változat, amelyet 1943-ban kezdtek gyártani. Erősebb páncélzat védte a pilótát, valamint buborék alakú kabintetőt kapott a gép, aminek következtében a pilóta jobban körül tudott nézni. A motoron még tovább javítottak, és a gyárak festés nélkül szállították a gépeket, hogy még nagyobb sebességre szert tegyenek. Ez a változat már képes volt egy-egy 454 kg-s bomba hordozására is. A D változat gyakran került alacsonytámadó szerepbe. Normandiában a gép nagy teherbírásáról tett tanúbizonyságot, mivel alaposan megtépázva, sok lövedék elnyelése után is képes volt hazarepülni. Ebből a változatból 12 602 darab épült.
P-47M: 1944 decemberében került először bevetésre: akár 756 km/órás sebességgel is tudott repülni, szárnyaira pedig pót féklapokat szereltek, hogy fordulóharcban gyorsabban tudjanak mozogni: ez a tervezési lépés nyilvánvalóan az új német sugárhajtású repülőgépek ellen lett kifejlesztve, amelyeket egy jól forduló gép könnyen kimanőverezhetett.
P-47N: Az utolsó bevetett változat, melynek még jobban megnövelték a fesztávolságát, hogy még két póttartályt képes legyen hordozni. Ezt a változatot a Csendes-óceáni hadszíntéren kívánták bevetni. 1944 decemberében kezdték el gyártani.
[szerkesztés] Üzemeltető országok
- Amerikai Egyesült Államok
- Brazília
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Szovjetunió
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Bibliográfia
- Crosby, Francis: Vadászrepülők, Zrínyi Kiadó, Budapest 2003.
- Nagy repülők I.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- P47Pilots.com – P-47 Pilot Biographies, pilóta történetek, fotógaléria
- The Cradle of Aviation Museum – a P–47 története
- South American 'Jug'. The P-47 Thunderbolt of the Fuerza Aerea de Chile (FACH) – IPMS Stockholm
Vadászrepülőgépek a két világháború között | Második világháborús vadászrepülőgépek | Első generációs vadászrepülőgépek |
---|
DH.98 Mosquito | Hawker Hurricane | Hawker Tempest | Supermarine Spitfire |
A–20 Havoc | F4F Wildcat | F4U Corsair | F6F Hellcat | P–36 Hawk | P–38 Lightning | P–39 Airacobra | P–40 Warhawk | P–47 Thunderbolt | P–51 Mustang | P–61 Black Widow | P–63 Kingcobra |
Il–2 | Jak–9 | MiG–3 |
Fw 190 | Me 109 | Me 110 | Me 262 |
Macchi C.205 Veltro |
PZL P.7 | PZL P.11 | PZL P.24 |