Nyeman
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| Hossz: | 937 km | |||
| Forrásszint: | 176 m | |||
| Vízhozam: | 690 m³/s | |||
| Vízgyűjtő terület: | 98 000 km² | |||
| Forrás: | Fehéroroszország középső része | |||
| Torkolat: | Balti-tenger, Kur-öböl | |||
| Országok: | Fehéroroszország, Litvánia, Oroszország (Kalinyingrádi terület), Lengyelország |
|||
Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel), a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó, hossza 937 km. Európa 14., a Balti-tenger medencéjének 4. leghosszabb folyója. Folyásiránya az utolsó jégkorszak után alakult ki, völgye 60 m mély és 5 km széles gyakori mocsarakkal). Évi közepes vízhozama 690 m³/s. Viszonylag lassú folyású (1-2 m/s). Leghosszabb mellékfolyói a Neris (510 km), a Scsara (325 km) és a Šešupė (298 km). Decembertől márciusig befagy. Masztitól lefelé mintegy 600 km hosszan hajózható.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Nyeman Fehéroroszországban
Fehéroroszország középső részén, az Uzdai járásban ered 176 m tengerszint feletti magasságban, majd a Sztovbci-síkságon árhaladva és a Navahrudaki-hátságot északról félkörívben megkerülve nyugat felé halad. A Lidai-síkságot újabb hatalmas kanyarral kerüli meg dél felől, majd északnak fordul. Hrodna után lép át Litvániába. Az ország területén 459 km-t tesz meg; és vízgyűjtő területének több mint harmada – a Vilija medencéjét nem számítva – Fehéroroszország területére esik (35 000 km²). Jobb oldali fontosabb mellékfolyói az Usza, Szula, Berezina, Havja, Dzitva és Kotra; bal oldalról pedig a Losa, Usa, Szervecs, Movcsadz, Scsara, Zalvjanka, Rosz és Szviszlacs. A folyó menti jelentősebb települések: Sztovbci, Ljubcsa, Bjarozavka, Maszti és Hrodna. Az Augustówi-csatorna közvetlenül a határ előtt ágazik ki, összeköttetést teremtve a Visztula vízrendszerével.
[szerkesztés] A Nyeman Litvániában
A határtól egészen Kaunasig északi irányban halad, erősen meanderezve. 1959-ben duzzasztották fel a 93 km hosszú, 63 km² kiterjedésű Kaunasi-víztározót, melynek vízierőműve (100 MW beépített teljesítménnyel) a város áramellátását biztosítja. Kaunastól nyugati-északnyugati irányban halad a Nyeman, majd 116 km hosszan a litván-orosz határt alkotja. Rusnė után deltatorkolattal (fő ágai a Rusnė és a Matroszovszkaja) ömlik a Kur-öbölbe. A Rusnė-ág szállítja a vízmennyiség 80%-át, de a torkolattól 13 km-re maga is két ágra oszlik (Skirvite, Atmata). Litvánia területének 72%-a (46 700 km²) tartozik a vízgyűjtőjéhez. Fontosabb mellékfolyói jobb oldalról a Merkys, Verkne, Neris (Vilija), Nevėžis, Dubysa, Mituva és a Jura Šešuvis; bal oldalról pedig a Šešupė. Fontosabb települések a folyó mentén: Druskininkai, Alytus, Prienai, Birštonas, Kaunas, Kulautuva, Vilkija, Jurbarkas, Pagėgiai, Rusnė, a Kalinyingrádi területen Szovjetszk (Tilsit) és Nyeman. A meander-vidék és a folyodelta egyaránt védett terület.
[szerkesztés] A Nyeman a kultúrában
A Nyeman (Memel) évszázadokon át Kelet-Poroszország északi határa volt, fontos szerepet játszott a német kultúrában, Klaipėda is róla kapta eredeti német nevét (Memel). A Deutschlandlied is utal rá egyik versszakában. A litván folklórban is fontos szerepe van, Maironis nemzeti költő egyik legismertebb versében is szerepel, de nevét viseli egy folklóregyüttes, egy kulturális magazin és egy szanatórium is. A litvánok a folyók atyjának tartják a Nyemant. Fehéroroszrszág legnagyobb üveggyárát (Bjarozavkában) és a lidai autóbuszgyárat is a folyóról nevezték el, akárcsak a hrodnai stadiont. Nevét viseli az egykori Ragnit városa a Kalinyingrádi területen.
