Nagysúr
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nagysúr (szlovákul Veľké Šúrovce, németül Gross-Schur) Súr településrésze, 1960-ig önálló község a mai Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben Súr község 2211 lakosából 2170 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 11 km-re délkeletre a Vág jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is laktak emberek. Később a laténi kultúra, majd a Nagymorva Birodalom települése állt itt. Neve a türk eredetű magyar Súr személynévből (cur = egy méltóságnév), a hagyomány szerint a falut Súr vezér alapította. A mai település valószínűleg a 13. században keletkezett, 1241-ben említik először. Galgóc várának tartozéka volt, majd a 16. századtól Sempte uradalmához tartozott. 1816-tól a cseklészi uradalom része volt.
Vályi András szerint "Nagy Súr. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, több Nemes Urak is laknak, és bírnak benne, lakosai katolikusok, fekszik Varra-Súrhoz 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységû, legelõje, és réttyei jók, szõleji Vág vizén túl vagynak Nyitra Vármegyében." [1]
Fényes Elek szerint "Súr (Nagy), tót falu, Poson vgyében, a Vágh vize mellett, 886 kath., 64 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Több hajó-malmokkal a Vág vizén; legelõje bõven, azért szép szarvasmarhát nevel. F. u. gr. Eszterházy József. Ut. p. Nagy-Szombat. " [2]
1910-ben 900, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1960-ban Nemessúr, Valtassúr és Várassúr településekkel Súr néven egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1793 és 1811 között épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
