Nagy póling
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Numenius arquata Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A nagy póling (Numenius arquata) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál, réteken és legelőkön él.
[szerkesztés] Alfajai
- Numenius arquata arquata
- Numenius arquata orientalis
- Numenius arquata suschkini
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-100 centiméteres, testtömege 540-1300 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A tojó csőre hosszabb, a hímé hajlottabb.
[szerkesztés] Életmódja
Férgekkel, rovarokkal, csigákkal és békákkal táplálkozik, de megeszi a bogyókat és magvakat is.
[szerkesztés] Szaporodása
A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 3-6 barna foltos, piszkoszöld tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak 29 napig. A kikelt fiókák csőre még rövid és egyenes, 70-80 nap múlva éri el a végleges méretét és görbületét.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Rendszeres fészkelő, februártól-novemberig tartózkodik a fészkelőhelyén.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 forint.