Nagy halfarkas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Stercorarius skua Scopoli, 1785 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||
Szkua, Catharacta skua | |||||||||||||||||
|
A nagy halfarkas, más néven szkua (Stercorarius skua) vagy (Catharacta skua) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Északi-sark környékén, Izlandon, a Feröer-szigeteken és Skócia északi tájain fészkel, és szokatlan módon a Déli-sark környékén is honos. A fészkelésen kivüli időt a tengereken tölti, de közel a szárazföldhöz. Mind a két populáció az egyenlítő irányába vonul.
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 58 centiméter, szárnyafesztávolsága 125-140 centiméter, testtömege 1200-1600 gramm. Tollruhája sötétbarna, világosabb mintázattal. Repülés közben látszik a szárnyain lévő fehér folt.
[szerkesztés] Életmódja
Kimondott rablómadár. A halászó madarakat addig üldözi, amíg azok ki nem öklendezik a táplálékot, amit még a levegőben elkap. A legyengült madarakat is megöli. A szárazföldön elkapja az egereket, patkányokat, de akár az üregi nyulat is. A fészkeket megdézsmálja és dögöket is elfogyasztja.
[szerkesztés] Szaporodása
Május-június között földre, fűcsomok közé készíti fészkét, általában 2 darab 70 milliméteres tojást tojik. A kikelt fiókák közül általában csak egy nő fel. A szülők felöklendezett falatokkal táplálják utódjukat. Veszély esetén az idős madarak rátámadnak a közeledőkre.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon nagyon ritka kóborló.