Mustár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||
 Fehér mustár (Sinapis alba)
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A mustár növénynek két faja ismert, a fehér vagy angol mustár (Sinapis alba) és a fekete vagy francia mustár (Brassica nigra). A két faj két különböző nemzetség tagja, mindkét nemzetség a káposztafélék vagy más néven keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, elterjedése
A fehér mustár magjait már a sumérok is használták. Európában, így hazánkban is a rómaiak terjesztették el.
[szerkesztés] Megjelenése
A növény magjai aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős.
[szerkesztés] Felhasználása
A mustár növény magját, a mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is (minden gyártónak megvan a saját, titkos receptje). Sajtolnak belőle mustárolajat is. A leveleket külön is fogyasztják.
A fehér mustár magját házigyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják.
Nincs semmi köze a mustárgázhoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.
 |
Ez a növényekkel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
