Morvaszentjános
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Morvaszentjános (szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2003. május 1-jén 2040 lakosa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét templomának védőszentjéről kapta.
[szerkesztés] Története
Területén már a Nagymorva Birodalom előtti időszakban éltek emberek, akiknek bronzból és vasból készített használati tárgyait megtalálták. A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott. A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század masodik felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult.
Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezõváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskõi Uradalomhoz tartozik. Annakelõtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni õ Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezõje elég van, szõleje nintsen; 369két pusztáji is vagynak, erdõje hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon. " [1]
Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétõl 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; késõbb II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelõje elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskõinek neveztetik. " [2]
1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt. 2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt.
- A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965-óta szociális otthon működik benne.
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna.
- Habán kápolna.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Szenicei járás települései | |
---|---|
Szenice (Senica) Aszós (Osuské) · Berencsróna (Rovensko) · Berencsváralja (Podbranč) · Bilkaudvar (Bílkove Humence) · Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) · Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) · Büdöskő (Smrdáky) · Csári (Čáry) · Császkó (Častkov) · Csépányfalva (Štefanov) · Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) · Dócs (Dojč) · Halasd (Rybky) · Harádics (Hradište pod Vrátnom) · Jablánc (Jablonica) · Jókút (Kúty) · Korlátkő (Cerová) · Kukló (Kuklov) · Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) · Luboka (Hlboké) · Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) · Nagykovalló (Koválov) · Nagypetrős (Prietrž) · Ószombat (Sobotište) · Rohó (Rohov) · Sajdikhumenec (Šajdíkove Humence) · Sándorfa (Prievaly) · Sasvár–Morvaőr (Šaštín-Stráže) · Székelyfalva (Sekule) · Szomolánka (Smolinské) |