Második ipari forradalom
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az ipari forradalom komplex gazdasági-társadalmi átalakulás. Az ipari, az agrárszektor, az infrastruktúra forradalma, miközben demográfiai, társadalmi – strukturális és urbanizációs forradalom is lezajlott. Három lényeges folyamata volt: új anyagok feltűnése, új energia és erőforrások születése, a gépesítés és a munkaszervezés új formái.
A második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók, és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett. A „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt. Az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Egyesült Államok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Találmányok
A második ipari forradalmat gyakran az ipari forradalom második hullámának is hívják, mert nem világos a technológiai és a társadalmi törésvonal közöttük. Az egyik kritikus találmány ebben az időszakban a gőzhajtású rotációs nyomdagép, ami az első ipari forradalom utolsó évtizedeinek ajándéka volt. A második ipari forradalom hozta el a gépi betűszedést. A tudás terjesztésének ez a formája törölte el Angliában a papírra kivetett adót az 1870-es években, és ilyenformán az előállítási költségek csökkentésével jelentősen előmozdította a szakmai újságírást, a folyóiratok megjelentetését. (Lásd még a Könyvnyomtatás szócikket.)
Az öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel. A tömeges acéltermelés- a második ipari forradalomnak a vezető ágazata; megteremtése már tudatos kísérletezés, a tudomány hasznosításának eredménye volt. (Bessemer-kohó: olcsó acél előállítása). Az acélgyártásból fejlődött ki a gépgyártás. A gyáripar új típusú gépesítése alakult ki: eszterga típusok, fúrógép, gyalugép, marógép.
A 19. században a vegyiparban is átalakulás ment végbe: (papír-, üveg-, cement-, gumi-, kerámiaipar, alumíniumgyártás). Kifejlesztették a robbanómotort. A belső égésű motor a robbanás korlátozhatóságán alapult. A gőzgéppel szemben könnyebben indítható, energiatakarékosabb. A 4 ütemű benzinmotor (Otto német mérnök) földgázból és kőolajból készült benzinnel volt üzemeltethető. Az olaj üzemanyagként való alkalmazása Diesel nevéhez köthető.
A belső égésű motorok felfedezése a közlekedés új távlatait nyitotta meg. A fejlesztésben a németek (és magyarok is, mint Csonka János) jártak az élen, de az egész ipart forradalmasító futószalag-rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg (1898-tól). A kisméretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség álma, a repülés. Az első kormányozható léghajó (1900) a német Zeppelin, a repülőgép (1903) az amerikai Wright testvérek nevéhez kötődik. A generátorok felfedezésének jelentősége: iparilag alkalmazható lett az elektromos áram. (Jedlik Ányos bencés szerzetes találta fel a dinamót, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly a transzformátort.) A gyáriparban is szervezeti forradalom történt: monopóliumok, kartellek, szindikátusok, konszernek jöttek létre.
A találmányok és alkalmazásaik sokkal elterjedtebbé váltak ebben a forradalomban, mint a korábbiban (vagy korábbi szakaszában). Az időszak találmánya volt Amerikában a szerszámgyártás, ami más gépek alkatrészeinek előállítását is megkönnyítette. Ugyancsak ez idő alatt a fogyasztói piacon megjelent a sorban állás, mint újszerű társadalmi jelenség.
[szerkesztés] Társadalmi átalakulás
A második ipari forradalom során társadalmi átalakulás is lezajlott: megjelent a burzsoázia és a munkásosztály, a nyugati államokban a középosztály száma, súlya megnövekedett (pl. fehérgalléros munkások), ezért ezeket a társadalmakat középosztály-társadalmaknak is nevezzük. Kelet-Európában torlódott társadalmak alakultak ki (egymásra torlódtak a feudális és a tőkés formák osztályai), amelyre jellemző a földbirtokosok és a parasztság társadalmi többsége, szegényparasztság nagy aránya, míg a burzsoázia súlya néhány százalékos, a munkásság is szűk (10-20%) társadalmi osztály.
[szerkesztés] Mezőgazdasági átalakulás
A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A XX. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.
[szerkesztés] Gazdasági átalakulás
Lényeges változás következik be a gazdasági struktúrában: elegendő munka és tőke lett, amely egyre inkább az iparba áramlott. Ezeket a fejlesztéseket a bankok finanszírozták. Állandóan növekedett az ipari termelés. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak a nehézipar lett az alapja. A kis műhelyek helyét átvették a gyárak, a kereskedők szerepét pedig a bankok. Már a század derekán megfigyelhetjük, hogy a tudomány új felfedezései és az ipari technika változásai ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken bukkannak föl. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felében Németországban.) Természetesen még sokáig a technika ösztönzi a tudományt. (pl. a kémia oldotta meg textilek mesterséges színezését, vagy Pasteur a nagyipari sörfőzés problémáját.) A század második felétől számos új tudományos fölismerés új iparágak alapjává vált. Pl.: Az elektromágneses indukció fölfedezése (Faraday) a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Hertz kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését és ezzel megvetette a rádiótechnika alapját.
Az első villanytelepeket és villamos távvezetékeket világítási célokra építették. Az elektromos energia viharos gyorsasággal tért hódított a gőz rovására. Az első vízerőművek megépülése után (Niagara, XIX. század vége), az elektromos áram ára alacsonyabb lett. A világ első villanytelepe New Yorkban épült meg 1882-ben; Edison tervezte, akinek nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, vagy a fonográf felfedezése is. Az erőművek és távvezetékek építése hatalmas tőkét igényelt. A villamos ipart kezdettől fogva az egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások jellemezték. Az elektrotechnika másik ága a hírközlést forradalmasította. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal. Az első tenger alatti kábelekkel a New York-i tőzsdét a londoni Cityvel kötötték össze. 1876-ban megszólalt a telefon (Bell), egy év múlva Puskás Tivadar föltalálta a telefonközpontot. Marconi olasz fizikus drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche-on keresztül, majd Európa és Amerika között.
[szerkesztés] Tudományos felfedezések
[szerkesztés] Kémia
A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítottak elő új anyagokat, köztük szerves vegyületeket is, megdöntve az életerő-elméletet, mely szerint szerves anyagok, csak élő szervezetekben létezhetnek. A század végén elvétve már van műanyaggyártás. A kortársak számára izgalmas volt a celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállításának ipari módszerét. Megkezdődött a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia.
[szerkesztés] Fizika
A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. A régen ismert ívfénytől eljutottak a katódsugárzásig, és kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. A katódsugárzás tanulmányozása közben Röntgen fölfedezte az X-sugarakat. A tudomány nagy lépésekkel elindult az anyag belső szerkezete föltárásának útján. Becquerel uránércekkel kísérletezve fölismerte, hogy látszólag semleges, kémiailag változhatatlan anyagok sugarakat bocsátanak ki. Pierre Curie és felesége, Maria Sklodowska elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a radioaktivitás általános elméletét (1903). Megszülettek az első atommodellek. Bizonyossá vált, hogy az atom, illetve az atommag olyan belső energiákat tartalmaz, amilyenekről még csak nem is álmodhattak azok, akik eddig energiát az anyagok elégetésével nyertek.
[szerkesztés] Biológia
A biológiában a legdrámaibb változást hozó eredmény a fejlődés gondolatának terjedése volt. Charles Darwin „A fajok eredete természetes kiválasztódás útján” című művében megfogalmazott elmélete, hogy a fajok változékonyak, hosszú fejlődés eredményei, melynek során mindig a legéletrevalóbbak maradtak fönn. Mendel – Darwinnal csaknem egyidőben – kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta génelméletét. Ő nem keltett különösebb érdeklődést, megállapításait majd az új század fogja újra fölfedezni. A baloldali szocialisták abszolutizálták a biológiai emberképet. „Az ember az állatvilág része” tétel egyoldalú értelmezésével kívánták bebizonyítani, hogy a szellem – az emberi tudat – nem más, mint az anyag tulajdonsága (materializmus). A szabad vállalkozás, a korlátlan szabad verseny éllovasai szintén a darwini elméletre hivatkoztak, miszerint szükségszerű, hogy a gazdasági versenyben egyesek elbukjanak, mások élre törjenek. Ha az ember hosszú fejlődés eredménye, hirdették a fajelmélet (rasszizmus) előfutárai, akkor abból az is következhet, hogy az európaitól szemlátomást különböző emberfajok (helyesen: fajták) afrikaiak, ázsiaiak, a biológiai fejlődésnek más (szerintük alacsonyabb) szintjén ragadtak. A létért való küzdelemben az erősebb elpusztíthatja a gyengébbet. (A korábbi keresztény világkép emberi egyenlőségről, testvériségről szóló tanítását (ami azon alapul, hogy minden ember egy emberpártól származik, tehát nincs különbség) elvetették. Elvetették a keresztény etikát, amely a gyengék védelméről szól-(gyengének el kell pusztulnia, az erős fennmarad ez természet törvénye). (A keresztény világnézet szerint a bűn miatt a természet is átalakult, megszűnt a harmónia Isten-ember, ember-ember, ember és a természet között. Az anyagi világra, az állatvilág természetére is kihatott a bűn és annak következményei, azaz nem fejlődés volt, hanem visszafejlődés.)
[szerkesztés] A második ipari forradalom vége
A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmány azonnal fölvetette katonai alkalmazásának távlatát is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. Az első automata gépek nehézgéppuskák voltak (Maxim-géppuska (1883)). A kémia fejlődését a robbanóanyagok erejének növekedésén is lemérhetjük (dinamit). A repülőgép az első világháborúban vált „nagykorúvá”. A traktorra csak páncélzatot kellett szerelni, és bevetésre készen állt a tank. A búvárhajót – a robbanómotor és a villanymotor bravúros kombinációjával – egyenesen hadi célokra tervezték. Az óriási csatahajók a kor legmodernebb – úszó – üzemei. De a katonai alkalmazás gyorsította meg a telefon és a rádiózás fejlődését is.
A második ipari forradalom vége nem egyértelműen meghatározható, hiszen ez egy harmadik ipari forradalom kezdetének megfontolását jelenthetné. Ez azért számít problémának, mert az ipari forradalmak magját az energiahordozók és az energia felhasználása képezi: az első ipari forradalom esetében szén és faalapú gőz, a második ipari forradalomban a belsőégésű és elektromos motoros és generátorok.
Bár egyesek szerint a nukleáris energia felbukkanása jelenthetné a harmadik ipari forradalom kezdetét, ez szembenáll azzal a ténnyel, hogy (Franciaország kivételével) az ipari gazdaságok egyre kevéssé függnek a nukleáris energiától, és a nukleáris reaktorok energiája sohasem volt elsődleges energiaforrás.
[szerkesztés] Lásd még
Nonlimited,