Lovis Corinth
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Lovis Corinth (Tapiau, 1858. július 21. – Zandvoort, 1925. július 17.) német festő, aki műalkotásaiban ötvözte az impresszionista és az expresszionista irányvonalat
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
Königsbergben, Münchenben, Antwerpenben és Párizsban tanult. Adolphe William Bouguereau (La Rochelle,1825-1905) és Tony Robert-Fleury (Paris, 1837-1911) eklektikus stílusban festő mesterek tanítványa volt. 1887-től Németország különböző városaiban élt, 1891-től Münchenben él és alkot, majd 1901-tól a berlini szecessziós csoport szervezője. A szecessziós csoport elnöke, Max Liebermann mellett mint a német impresszionizmus fő képviselője ismert. 1910-1912-ben Corinth a berlini szecessziós csoport elnöke. 1900-1923-ban Berlinben munkálkodott, a berlini multikulturális környezet igen jótékony hatást gyakorolt műveire. Művészete több stílusfordulatot tartalmaz. Legkorábban naturalista stílusban festett, majd az impresszionista és az expresszionista irányzatot ötvözte. Témaválasztása igen változatos, megörökíti a hétköznapokat, s fest tájképeket, vallásos és szimbolikus kompozíciókat és arcképeket. S mintegy 900 grafikai alkotása van, olykor erőteljesebb vonalú grafikáinak stílusát ecsettel is megjeleníti a festményein, ugyanekkor egészen finom vonalú, plasztikus grafikái is bőséggel vannak. Tehetséges illusztrátorként is tevékenykedett.[1] Megírta önéletrajzát és írt néhány elméleti művet a festészetről.[2]
1919-ben Urfeld-Walchensee-ben vett egy házat, s ott élt és alkotott, a Walchen-tó és környéke inspirárólag hatott munkásságára, számos tájképet, portrét, s vallási témájú alkotást készített.
[szerkesztés] Legismertebb képeiből
- Fekvő akt, 1895 (Bréma, Kunsthalle) expresszionista stílusban
- Salomé, 1899 (Cambridge, USA, Busch Reisinger Museum, Harvard University) impresszionista stílusban
- Asszony rózsaszín kalapban, 1912 expresszionista stílusban
- Walchensee mellől tájkép-sorozat, 1920-1925 impresszionista és expresszionista stílusban
- Perseus és Andromeda
- Piéta Levétel a keresztről, 1920 expresszionista stílusban
- Schlossfreiheit in Berlin, 1923 expresszionista stílusban
- Ecce homo (=Ime az ember), 1925 expresszionista stílusban
[szerkesztés] Arcképeiből
- Otto Eckmann, 1897
- Alfred von Tirpitz, 1917
- Friedrich Ebert, 1924
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor, 1926. Lovis Corinth szócikket ld. 151. o.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, 1965. Lovis Corinth szócikket ld. 432-433. o.
- A művészet története : a századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 320 o. ISBN 9631323935; ISBN 9631326063 Alain Bois: Az expresszionizmus ld. 241-285. o.