Limburg (Belgium)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Limburg provincia
Adatok
Székhelye:	Hasselt
Területe:	2,414 km²
Lakossága:	805,786 fő
Népsűrűség:	333 fő/km²
Közigazgatási körzetei:	Hasselt Maaseik Tongeren
Hivatalos honlap:	www.limburg.be
Politika
Kormányzó:	Steve Stevaert
Térkép

Ez a cikk Belgium egyik provinciájáról szól. Más Limburg vonatkozású cikkekért lásd: Limburg. A belgiumi Limbourg városához ld.: Limbourg

Limburg tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.

A tartomány területe 2,414 km², amit három megyére (hollandul arrondissementen) és összesen 44 járásra osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, a limburgi (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).

[szerkesztés] Földrajz

Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Meuse és a Scheldt folyókkal. A régió korábban bányáiról,elősorban szénbányáiról volt ismert.

A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 m-el a tengersint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 m-el a tengerszint felett.

A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.

[szerkesztés] Történelem

A taromány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Vesdre folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburg Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A hollandia Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint pl. a Brabanti Hercegség, a [[Jülich-i hercegség] és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.

A limburgi hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határol háromszögben.

A napoleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Birodalom, a Habsburg Monarchia, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi limburgi hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.

1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.

A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.

[szerkesztés] Gazdaság

Az Albert csatorna Hasselt városánál

A Maas folyó völgye, a belgiumi Herbricht-hoz közel. A folyó túloldala már a hollandiai Limburg tartomány része.

Részlet a Maas völgyét behálózó kerékpárút-hálózatból.

Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. szd-ban szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.

A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.^[1]

Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.

A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.

A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehtősen változatot képet nyújt:

• Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel
• Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található
• A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vizisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található
• A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt volgyei és fűves legelői révén

[szerkesztés] Közigazgatás és politika

[szerkesztés] Limburg tartomány kormányzói 1830-tól

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

[szerkesztés] Lásd még

• Limburg turizmus
• Limburgi nyelvjárás
• Limburg (Hollandia), Hollandia déli részén található, azonos nevű provincia

[szerkesztés] Források és jegyzetek