Kristiansand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kristiansand (korábban Christianssand) város Dél-Norvégiában, Vest-Agder megye közigazgatási központja.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Neve 3 Kultúrája 4 Ipara, közlekedése 5 Éghajlata 6 Híres kristiansandiak 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Kristiansandot mint mai értelemben vett várost 1838. január 1-jén hozták létre (lásd: formannskapsdistrikt). Oddernes, Randesund és Tveit községeket 1965. január 1-jén egyesítették Kristiansandddal.

Kristiansand települést IV. Keresztély dán és norvég király (norvégul Christian) alapította 1641-ben. A cél az volt, hogy ebben a stratégiai fontosságú övezetben a gazdaság élénkítését szolgáló piacvárost hozzanak létre, megalapozva az erődítmények építését és a védelemre képes lakosság létszámának növelését. Kristiansand központját Kvadraturen néven ismerik, ami az utcák négyszögletes elhelyezkedésére utal.

Kristiansandban, illetve környékén az 1956-os forradalom után magyar emigránsok is letelepedtek.

[szerkesztés] Neve

Nevét az alapító királyról kapta. Gyakran említik Kristiansand S néven is (ahol az S a „dél” jelentésű norvég szó rövidítése), hogy megkülönböztessék a hasonló nevű, szintén norvég Kristiansundtól, amelyet pedig Kristiansund N néven is emlegetnek. E névbeli megkülönböztetés eredete abba az időbe nyúlik vissza, amikor még nem létezett a postai irányítószámok rendszere és az egyik városba küldött levelek gyakran a másikban kötöttek ki. Kristiansand neve szintén összekeverhetó a svéd Kristianstad nevével.

[szerkesztés] Kultúrája

Állatkertje, a várostól keletre elhelyezkedő Kristiansand Dyrepark az őshonos állatok bemutatására koncentrál.

Minden év júliusában Kistiansandban rendezik a többnapos Quart Fesztivált, amely Norvégia legnagyobb szabású zenei rendezvénye. ^[1] Kristiansandban taláktaó az Agden Színház.

[szerkesztés] Ipara, közlekedése

A kontinentális Európával Kristiansandot tengeri útvonalak és a várostól 12 kilométerre keletre elhelyezkedő repülőtere, Kjevik kötik össze. A városközpontban lévő kompkikötőből a dániai Hirtshalsba és Hanstholmba indulnak járatok.

A város jelentős hajóépítő és javító kapacitásokkal rendelkezik, amelyek főleg Norvégia virágzó északi-tengeri olajiparát szolgálják ki. Krisztiansand közelében található a Cross-Skagerrak nevű HVDC statikus inverter állomás.

[szerkesztés] Éghajlata

Kristiansand és Sørlandet Norvégia legnagyobb részétől eltérően sok napfényt kap nyaranta. Télen nagy hóesések is érkezhetnek dél-délkeleti szelek kíséretében, de a part mentén ritkán marad meg sokáig a hó.

[szerkesztés] Híres kristiansandiak

• Bernt Balchen (1899 – Tveitben született 1973), norvég-amerikai pilóta.
• Jens Bjørneboe (1920 – 1976), festő, dráma-, esszé és regényíró (Kristiansandban született).
• Holger Hott Johansen (1974 – ), tájfutó világbajnok
• Valdemar Knudsen (1819 – 1898), a nádcukor gyártásának úttörője Hawaiiban.
• Katrine Lunde Haraldsen (1980 -), Európa-bajnok női kézilabdázó
• Mette-Marit (1973 –), norvég koronahercegnő, Kristiansandban született és nevelkedett.
• Lars Nedland (1976 –), énekes, dobos és billentyűs több norvég black metal és avant-garde zenekarban
• Andreas Thorkildsen (1982 –), a gerelyhajítás olimpiai bajnoka.
• Henrik Wergeland (1808 – 1832), költő

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kristiansand statisztikái (angol és norvég nyelven)
• Északi fény Kristiansandban (fotók).

Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)