Kereszténység Magyarországon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak, legelterjedtebb Európában és az amerikai kontinensen.
Magyarország lakosságának többsége kereszténynek vallja magát, a görög eredetű szó azt jelenti: „Krisztus-követő”. I. (Szent) István magyar király uralkodása alatt vette fel a magyar nemzet a kereszténységet, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. Magyarország történetében a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma - kis létszámban - minden jelentősebb vallásnak élnek hívei Magyarországon.
[szerkesztés] Keresztény felekezetek Magyarországon
[szerkesztés] Katolikus egyház
Magyarországon a legelterjedtebb, 1998-ban a lakosság 58%-a, 2001-ben pedig 55%-a katolikus vallásúnak tartotta magát, ami mintegy 5,8 millió katolikust jelent. Szerintük az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. A hivatalos becslések alapján 13-15% körülire tehető az igazi, a vallás tanai szerint élő katolikusok száma.
Szertartásai (rítusai):
- latin: Magyar Katolikus Egyház (köznapi kifejezéssel római katolikusok)
- bizánci (latinul: græci riti uniti): Magyar Görög Katolikus Egyház (görögkatolikusok)
- örmény: örmény katolikusok (igen kevés)
- alexandriai: kopt katolikusok (elenyészően kevés Magyarországon)
[szerkesztés] Református egyház
Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. A lakosság 18%-a (1998) reformátusnak vallja magát, ami 1,8 millió reformátust jelent. Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása a Szentírás. Lásd: Magyarországi Református Egyház.
[szerkesztés] Evangélikus egyház
A 2001-es népszámláláson a lakosság mintegy 3%-a vallotta magát evangélikusnak. A magyarországi evangélikusok a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, melyet 264 gyülekezet, tizenhét egyházmegye és három egyházkerület alkot. A történelmi Magyarország másik evangélikus egyháza az erdélyi országos szász egyház volt. A Magyarországi Evangélikus Egyház keretein belül is jelentős számban éltek német és szlovák nemzetiségű evangélikusok, ma már a hazai evangélikus egyház tagjai között a magyarok vannak többségben. Magyar evangélikusok jelentősebb számban élnek külön magyar egyházban Romániában és Szerbiában, a helyi egyház tagjaiként Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar evangélikusok világszervezete a Magyar Evangélikus Konferencia.
[szerkesztés] Ökumenikus keresztény mozgalmak
[szerkesztés] Ortodox egyházak
(a Magyarországon hagyományos tudományos, katolikus terminológiával latinul: græci riti non uniti)
[szerkesztés] Unitárius egyház
Az unitáriusok egy isteni személyben hisznek (ellentétben a Szentháromságot valló egyházakkal): Jézus számukra próféta és tökéletes ember. Vallják: az ember bűntelenül születik a világra, ártatlanul.
[szerkesztés] Baptista egyház
A baptista vallás hívei vallják a Szentháromságot. Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Magyarországon kb. húszezer ember vallja magát baptistának, akik a keresztelést felnőttkorban végzik, teljes vízalámerítéssel.
[szerkesztés] Pünkösdista egyházak
- Hit Gyülekezete
A pünkösdi közösségek közül az országban a legelterjedtebb, Magyarország negyedik legnagyobb egyháza. - Golgota Keresztény Gyülekezet
[szerkesztés] Adventista egyházak
- Hetednapi Adventista Egyház
- Keresztény Advent Közösség
- Hetednapi Adventista Reformmozgalom
[szerkesztés] Metodista egyház
- Magyarországi Metodista Egyház
- Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
[szerkesztés] Üdvhadsereg
[szerkesztés] Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete
[szerkesztés] Egyéb egyházak
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
