Kereki
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kereki | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megye | Somogy | |
| Kistérség | Balatonföldvári | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 8618 | |
| Körzethívószám | 84 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 551 (2001) | |
| Népsűrűség | 38,18 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 14,43 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kereki
|
||
Kereki község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balatontól délre 7 km-re, Külső-Somogyban, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgyben található. Szomszédos települések: Kőröshegy, Pusztaszemes, Bálványos, Kötcse, Szólád.
[szerkesztés] Története
- Nevének eredete: "A kerek főnév -i képzős származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdőt jelöl (kerek erdő)." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (19. p.) Mások szerint: az idők folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.
Első írásos említése (Quereki)) 1193-ból való; III. Béla a székesfehérvári lovagok részére adott adománylevélében.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Fehérkő vára, más néven kereki Katonavár vagy Kupavár a falu határában található várrom. A vár valószínűleg a XIV. század első harmadában keletkezett.
Első ismert várnagya; Czikó kapitány, akit egy 1336-os oklevélben említenek. Luxemburgi Zsigmond, Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta az erősséget. De Marczali, 1402-ben több főúrral együtt fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el. A falak megsérültek, ezért 1408 körül ki kellett javítani. Marczali Miklóshoz került vissza a vár, mivel kegyelmet kapott az uralkodótól. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthory István országbíró birtokában volt. 1494-ben ostromolta a várat, Miksa császár. Ezután évekig üresen állt. A török előretörése idején – 1540 után – a még megmaradt falakat felrobbantották a magyarok, nehogy az török kézre kerüljön. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké volt. 1598-ban a tihanyi vár tartozékaként írták össze. A XVII. század közepén a Perneszi család birtoka, későbbi tulajdonosa Babocsai Ferencné. A XVIII.-XIX. században köveit, tégláit széthordták, és részben belőle építették 1830-ban az új kereki templomot, és a közelében egy vadászkastélyt is. Ez a kastély a II. világháborúban elpusztult. 1961-1962-ben ásatásokat végeztek, de teljes feltárására még nem került sor.
Fehérkő vára még álló falai - Római katolikus templom, 1830-ban klasszicista stílusban építette Vizeki Tallián Boldizsár császári kamarás. Szent Anna nevére, és tiszteletére szentelték.
- Harangláb, amelyet a reformátusok építettek, a falu északi részén a főút mellett áll.
Itt halt meg Balogh Kálmán kántortanító 1895-ben, 38 évi tanítás után 64 éves korában (volt 48-as honvéd).
[szerkesztés] Forrás
Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004. Tört.lapok 1895/5-6.sz. 47.o.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
