Kalcium-szulfát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kalcium-szulfát | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | Kalcium-szulfát |
IUPAC név | Calcium sulfate |
Egyéb nevek | Gipsz |
Képlet | |
Moláris tömeg | 136,14 g/mol |
Megjelenés | Fehér por, rögök |
CAS-szám | [7778-18-9] |
EINECS (EG) szám | 231-900-3 |
EG-Index szám | |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 2,9 g/cm3, szilárd |
Oldhatóság vízben | 0,2 g/100 ml (20°C) |
Olvadáspont | 1450 °C (bomlik) |
Forráspont | bomlik |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | ortorombikus |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | −1434,5 kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | Nem veszélyes |
R-mondatok | |
S-mondatok | |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | WS6920000 |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Szulfátok |
Azonos kation | A kalcium vegyületei |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A kalcium-szulfát egy ipari körülmények között, és laboratóriumokban is széles körben használt vegyület. Száraz állapotban nagy vízmegkötő-képességgel rendelkezik. A természetben előforduló kalcium-szulfát áttetsző, fehéres kristályok alkotta kőzet, a kereskedelmi forgalomba kerülve a színe kék vagy rózsaszín a hozzáadott kobalt-klorid miatt. A kobalt-klorid szerepe, hogy színváltozása jelzi a kalcium-szulfátban található víz mennyiségét. Félvizes állapotában vakolatként használják (CaSO4.~0.5H2O) Vizes állapotban gipszet alkot (CaSO4.2H2O). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii sulfas dihydricus néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ipari előállítása
Fő forrása a természetben megtalálható gipsz és evaporit. Ezeket vagy külszíni fejtéssel bányásszák, vagy mély bányákból kerülnek felszínre. A föld gipsz-kitermelése körülbelül évi 100 millió tonna.
A bányászaton kívül a kalcium-szulfát számos egyéb kémiai eljárás melléktermékeként is keletkezik::
- A kőolajszármazékok, és a cement tisztítása során, amikor a kéntartalmat eltávolítják az anyagot általában finomra őrölt mészkőn vezetik keresztül, így az megköti a kéntartalmat.
- Foszforsav előállítása során (a foszfát tartalmú apatitból), a kalcium-foszfátot kénessavval keverik össze. A kalcium-szulfát kicsapódik az oldatból.
- Hidrogén-fluorid előállítása során a kalcium-fluoridot kénessavval keverik össze. A kalcium-szulfát kicsapódik az oldatból.
- Cink finomításánál a cink-szulfátot mészkővel elegyítik, így a nehézfémek mint például a bárium kicsapódnak. Ez a folyamat radioaktív elemeket halmoz fel a kalcium-szulfátban, évi 200 millió tonna szennyezett kalcium-szulfát keletkezik világszerte. [1]
Az épületek bontásakor a kinyert gipszből ismét ismét kalcium-foszfátot állítanak elő.
[szerkesztés] Dehidratáció
A gipszet 100-150°C-ra hevítve víztartalmának körülbelül 75%-a távozik. Ipari körülmények között általában 170°C-ra hevítik fel a gipszet.
A dehidratáció reakcióegyenlete:
CaSO4•2H2O + hó → CaSO4•½H2O + 1½H2O (gőz)
A dehidratáció 80°C körül kezdődik, de erősen száraz légtérben akár 50°C körül is beindulhat. A felhasznált hőmennyiség a gipszet alig melegíti (a reakció endoterm), az energia a víz elpárolgására fordítódik. A víz távozása után a gipsz hőmérséklete gyors emelkedésnek indul.
Emiatt a tulajdonsága miatt a tűz terjedését lassítani képes falakba építik be, mert relatív sok idő telik el, míg a fal teljesen átforrósodik.
A kiszárított kalcium-foszfátot vízzel keverve a következő exoterm reakciót kapjuk: CaSO4•½H2O + 1½H2O →CaSO4•2H2O
[szerkesztés] Felhasználási területei
A kalcium-szulfátot a következő termékekben, iparágakban használják:
- kréta (iskolai)
- cement
- tűzálló fal
- gipsz (orvosi, építészeti és művészi célokra egyaránt)
- festékadalék
- mezőgazdasági talajjavítás
- talajerősítés (építkezéseknél)
- tofu koagulálószereként
- ásványvizek ásványianyag-tartalmának növelése
- kenyér és tejtermékek esetén a kalcium-tartalom növelése érdekében
- gyógyszeripar
[szerkesztés] Külső források
- ^ USGS data: world "refined" phosphate rock production is 140 m t: nearly all this is converted to phosphoric acid: 1.7 t of gypsum is produced per t of apatite.