Küszvágó csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Küszvágó csér Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Csérfélék (Sternidae) Nem: Sterna Faj: S. hirundo
Tudományos név
Sterna hirundo Linnaeus, 1758
Egyéb név
A Wikifajok tartalmaz Küszvágó csér témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Küszvágó csér témájú médiaállományokat.

A küszvágó csér (Sterna hirundo) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék 1 Előfordulása 2 Alfajai 3 Megjelenése 4 Életmódja 5 Szaporodása 6 Rokon fajai 7 Kárpát-medencei előfordulása 8 Források 9 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Előfordulása

Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel.

[szerkesztés] Alfajai

• Sterna hirundo hirundo
• Sterna hirundo longipennis
• Sterna hirundo minussensis
• Sterna hirundo tibetana

[szerkesztés] Megjelenése

A küszvágó csér testhossza 31-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-82 centiméter, és testtömege 110-160 gramm. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.

[szerkesztés] Életmódja

Vándor madár, telepesen fészkel. Halak és kisebb rákok alkotják a táplálékát. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 2-4 évesen érik el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélelnek. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21-22 napig. A fiatal madarak 22-28 nap után repülnek ki.

[szerkesztés] Rokon fajai

A küszvágó csér közelebbi rokonai a sarki csér (Sterna paradisaea) és a kis csér (Sterna albifrons).

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

[szerkesztés] Források

• Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
• A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Képek az interneten a küszvágó csérről