Kálium-jodid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kálium-jodid | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | Kálium-jodid |
IUPAC név | Potassium iodide |
Egyéb nevek | |
Képlet | |
Moláris tömeg | 166,00 g/mol |
Megjelenés | Fehér kristályok |
CAS-szám | [7681-11-0] |
EINECS (EG) szám | 231-659-4 |
EG-Index szám | |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 3,13 g/cm3 (20 °C), szilárd |
Oldhatóság vízben | 1430 g/l (20 °C) |
Olvadáspont | 686 °C (959 K) |
Forráspont | 1330 °C (1603 K) |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | 328 kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | 51,6 J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | Nem veszélyes |
R-mondatok | - |
S-mondatok | - |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | TT2975000 |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Jodidok |
Azonos kation | A kálium vegyületei |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A kálium-jodid (KI) egy kristályos só, amit a fényképészetben és a sugárkezelések során használnak. Fontos jodidforrás, mivel kevésbé nedvszívó (higroszkópos) mint a nátrium-jodid, ezért könnyebb vele dolgozni.
A KI hő hatására vagy hosszabb ideig nedves levegőn állva megsárgulhat, mert a jodid jóddá oxidálódik. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii iodidum néven hivatalos.
A kálium-jodid oldat jódoldat készítésére haszálható, mert kálium-jodid oldatban a jód oldódik. Az oldatban a következő reakció játszódik le:
A keletkező KI3 vízben jól oldódik.