Juan Ramón Jiménez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Juan Ramón Jiménez (Moguer, Spanyolország, 1881. december 23. – Puerto Rico, 1958. május 29.), spanyol költő és prózaíró.

Juan Ramón Jiménez

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkái
- 2.1 Magyarul megjelent
3 Források

[szerkesztés] Élete

A versírást igen korán elkezdte, 19 évesen már kiadta Madridban első verseskötetét. A sevillai egyetemen apai kényszer alatt jogot tanult.Apja halála erős depressziót váltott ki nála, egy ideig ideggyógyászati kezelésre szorult. Jelentős hatással voltak rá Rubén Darío, a spanyol modernizmus legkimagaslóbb tagjának versei, mint ahogy a francia szimbolizmus költői is, ezek írásai még inkább fokozták a búskomorságra való hajlamát. 1900-ban adta ki első két versgyűjteményét. Később Madridban telepedett le, többször ellátogatott Franciaországba és később az Egyesült Államokba is, ahol meg is nősült. Miután 1936-ban kitört a spanyol polgárháború, nem látta értelmét, hogy otthon maradjon. Élt az Egyesült Államokban, Kubában és Puerto Ricóban is. Az utóbbiban halt meg, ahol 1956-ban, halálos betegen, még megtudta, hogy megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

[szerkesztés] Munkái

Versírói munkássága nagy terjedelmű és számottevő. Több antológiája is megjelent. Stílusa fokozatosan csiszolódott ki, s megállás nélkül kereste a lélek és a költészet abszolút szépségét, amire megalapozhatná a szükséges belső lirizmust.

Néhány műve:

- Ninfeas (1900)

- Almas de violeta (1900)

- Rimas (1902)

- Arias tristes (1903)

- Baladas de primavera (1910)

- La soledad sonora (1911)

- Laberinto (1913)

- Antolojía poética (1916)

- Diario de un poeta recién casado (1917)

Ezt Egyesült Államokbeli utazásai alatt írta. A spanyol irodalom legjelentősebb alkotásainak egyike. Ritmusait a tenger hullámzása, a szabad vers, a próza, a humor és az irónia ihlették.

- Eternidades (1917)

- Poesías escojidas (1917)

- Piedra y cielo (1918)

- Segunda antología poética (1919)

- Canción (1935)

- Romances de Coral Gables (1943)

- Tercera antología (1946)

- Estación total

1923 és 1936 között íródott, noha csak 1946-ban jelent meg. A költő majdnem teljesen azonosul a szépséggel, a valóság teljességével és a világgal magával.

Ez a mű is az Egyesült Államokban született. Románcok, amik a költő és a természet bensőséges beszélgetéséről és a költő honvágyáról adnak tanúságot. Megmutatkozik egy, az életét megváltoztató esemény hatása is: az édesanyja haláláé. Tartja magát az egyszerűséghez és egyben közel kerül a misztikumhoz. Fontos szerepet kapnak emlékei és álmai, ahol felbukkannak városok, barátok, történetek, a tenger, a nő, a háború, betegségek.

[szerkesztés] Magyarul megjelent

• Platero y yo (1914)- Platero meg én (1959, Európa Könyvkiadó)

Ötvöződik a képzelet és a valóság egy ember és szamara viszonyában. Cervantes Don Quijote-jával együtt a legtöbb nyelvre lefordított spanyol mű. A falusi élet ihlette, amit a költő Moguerban, szülőfalujában tapasztalt meg. Egy csokorra való humoros történet egy szürke csacsiról, ami puha, mint a felhő, s a költő jóvoltából emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Noha a könyv felnőtteknek íródott, gyerekek is olvashatják.

• Sárga tavasz (1958, Magvető Könyvkiadó)