Hegyközcsatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hegyközcsatár (Cetariu)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Megye	Bihar
Rang	község
Beosztott falvak	Hegyközújlak,Hegyköztóttelek, Siter, Sitervölgy
Népesség
Népesség	1072 (2002)^[1]
Község népessége	3892 (2002)^[2]
Magyar lakosság	1023
Földrajzi adatok
Terület	65,34 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyközcsatár
é. sz. 47°8′ k. h. 22°0′

Hegyközcsatár (Románul: Cetariu) - község Bihar megyében, Romániában. A Hegyközi napok kulturális esemény megrendezésének színhelye.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Földrajaza
3 Nevének eredete
- 3.1 Mai elnevezése
- 3.2 A Hegyköz elnevezés kialakulása
4 Lakossága
5 Története
- 5.1 Történeti kronológiája
6 Vallás
7 Kultúra
8 Források és jegyzetek

[szerkesztés] Fekvése

Nagyváradtól 15 km-re, észak-keletre található.

Közigazgatásilag hozzá tartozó falvak: Hegyközújlak (Uileacul de Munte), Hegyköztóttelek (Tăutelec), Siter (Şişterea) és Sitervölgy (Şuşturogiu). Korábban közigazgatási fennhatósága alá tartozott még Hegyközpályi (Paleu) és Hegyközszáldobágy (Săldăbagiu de Munte), melyek a közelmúltban váltak ki és Nagyvárad (Oradea) körzethez csatlakoztak.

[szerkesztés] Földrajaza

Hegyközcsatár magas dombtetőre épült település, mely az égtájak mind a négy irányában terjeszkedett a völgyek felé. A községközpontban található a református és tőle néhány száz méterre dél-keleti irányban a katolikus templom, mely szomszédságában a Község Háza (része a Polgármesteri Hivatal, Rendőrség, Postahivatal). Vele átellenben két emeletes tömbház, alatta üzletsor, az épület mellett található a Kultúrotthon, mely különböző rendezvényeknek és kulturális eseményeknek ad otthont, valamint magába foglalja a Községi Könyvtárat is.

Sík vidékein mezőgazdasági területek, míg domboldalain szőlőtermesztés alakult ki. Gazdag legelőin állattartás, legeltetés folyik.

A község keleti határában erdőség húzódik, mely összekötő kapocs mind az öt falu között. A község határait képezi még: északon Szalárd község (Sălard), észak-nyugaton Kovácsi (Cauaceu), nyugaton Bihar község (Biharea), délen és dél-keleten Hegyközpályi és Száldobágy.

[szerkesztés] Nevének eredete

Catar, majd Csatár, később Hegyközcsatár lett - a Nagyváradi Egyházmegye, a Bihari Esperesség tulajdonában. 1839 és 1900 között - Csatár a község neve. (A középkorban Chitary alakban a pajzskészítő iparosokat, fegyverkészítő szolganépet nevezték csatárnak vagy csitárnak.) 1910 óta Hegyközcsatár a hivatalos neve.

[szerkesztés] Mai elnevezése

Román neve: Comuna Cetariu (Judetul Bihor (Bihar megye))
Magyar neve: Hegyközcsatár

[szerkesztés] A Hegyköz elnevezés kialakulása

Mivel a település magas dombok között fekszik, ezeknek a domboknak az oldalain szőlőtermesztés alakult ki. A helyi lakosok ezeket a dombokat szőlőhegynek nevezték el, innen ered a helységnevek elé helyezett hegyköz kifelyezés.

[szerkesztés] Lakossága

1910 - 345 római katolikus, 38 görög katolikus, 8 görög keleti, 1154 református, 15 izraelita, 7 egyéb vallású, összesen: 1567
1940 - 422 római katolikus, 21 görög katolikus, 15 görög keleti, 1002 református, 2 unitárius, 17 egyéb vallású, összesen: 1479
2001 - 40 ortodox, 255 katolikus, 730 református, 47 egyéb. Nemzetiségi megoszlás szempontjából: 40 román, 1023 magyar, 9 roma

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Történeti kronológiája

1213-ban Catar néven jegyezték fel
1332 előtt ismeretlen néven tisztelték
1552 után lakói reformátusok lettek
1743-ban Csatár néven szerepel
1809-ben tűz pusztítja ezután újjá építik
1839-1873-között Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Bihar vármegye Váradi járáshoz tartozik, majd 1873-1880-között a Szalárdi járáshoz
1880-1920 Hegyközcsatár néven már a Nagyváradi Papi Püspökséghez kerül
1920-1941 Satul Cetariu (Hegyközcsatár) néven szerepel, Románia része
1941-1947. február 10-ig ismét Magyarország része Bihar vármegye Szalárdi járásában
1947-1956 Satul Cetariu néven újra Romániához csatolják
1956-ban községi rangot kap - Comuna Cetariu (Hegyközcsatár község)