Bihar
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Lásd még: Bihar megye és Bihar vármegye
- Nem tévesztendő össze a(z) Bihár című lappal. – India állama
| Bihar (Biharia) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Hegyközkovácsi |
| Irányítószám | 417050 |
| Népesség | |
| Népesség | 3184 (2002)[1] |
| Község népessége | 5870 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 2754 |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 109,26 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Bihar
|
|
| Bihar weboldala | |
Bihar (románul Biharia): községközpont Romániában, Bihar megyében. Hegyközkovácsi tartozik hozzá.
[szerkesztés] Fekvése
Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő patak jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Bihar vármegye névadója és első központja. A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át.
Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették. A vár korai lakosainak ( katonaság ) temetőjére a vártól dél-keletre, 2km-re a Somlyóhegynél bukkantak, ebben 8 lovassírt tártak fel.
A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor ( 1061 ) fenáll. I. László 1093-94-ben alapítja a váradi székeskáptalant és áthelyezi a bihari központot, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel.
1068-ban és 1091-ben kunok ( úzok ) pusztították el a várat és környékét, majd majd a 12-13.-században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére.
A vár az 1241-42-es tatárjárás után végleg elvesztette jelentőségét.
1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található.
1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület válaszmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.
1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.
1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.
Ida,