Hatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hatna (1899-ig Hattne, szlovákul Hatné) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2001-ben 575 lakosából 569 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Vágbesztercétőltól 10 km-re északra a Marikói-patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területén a Marikói-pataktól északra ősidők óta két erődítmény állt, melyeknek területéről a legkorábbi cserépmaradványok az i. e. 3. évezred-ből származnak. Az erődítményeket később a bronzkor és a vaskorban itt élt népek vették birtokba. Területükről a hallstatti és a lausitzi kultúra népének maradványait tárták fel. A patak jobb oldalán pedig a puhói kultúra településének emlékei kerültek elő. A területet vélhetően a 7. században szláv törzsek, a mai szlovákok ősei szállták meg. A község első írásos említése 1321. július 12-én Hathna néven Károly Róbert oklevelében történik. A király az adománylevélben a birtokot Kilián fia András magiszternek, a Hatnai család ősének adja. Ő a falu első ismert birtokosa. A család legnevesebb tagja Hatnai János, aki a harcokban tett szolgálataiért Zsigmond királytól megkapta a budatíni uradalmat. Hatnai György Ilava várának kapitánya, Hatnai Rafael pedig Budatín következő ura volt. A család egyeduralma 1510-ben törik meg, amikor a falu másik birtokosa a Sarlay család lesz. 1511-ben Podmaniczky János, majd testvére Rafael lesz birtokos a községben. 1560-ban I. Ferdinánd király a besztercei uradalmat Serédy Gáspárnak adja akitől a birtokot Balás András kapja meg. A Balások a 19. századig a község birtokosai. Lakói a 16. században kálvinisták lettek. A falu evangélikus fatemploma 1755-ben épül fel, a falu földesura Balás Zsigmond azonban alattvalóit visszatéríti a katolikus hitre és a templom helyén katolikus képolna épül. A község pecsétje 1783-ból szármatik. 1784-ben 57 házában 63 családban 293 lakos élt. 1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Iskolája 1912-ben épült fel, a tanítás először magyar nyelven folyt. A trianoni békeszerződésig a község Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A temetőben álló Szent József kápolna 1802-ben épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Községinfó
• Hatna Szlovákia térképén

A Vágbesztercei járás települései

Vágbeszterce (Považská Bystrica) Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča)