Gergőfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gergőfalva (Ďurďové) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Kistérség | Strážovské vrchy |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1393 |
| Polgármester | Pavol Janík |
| Irányítószám | 018 22 |
| Körzethívószám | 042 |
| Népesség | |
| Népesség | 181 (2006) |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 447 m |
| Terület | 4,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Gergőfalva
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gergőfalva (1899-ig Gyurgyove, szlovákul Ďurďové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2001-ben 195 lakosából 194 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vágbesztercétőltól 17 km-re délkeletre a Deményi-völgy déli részén 450 m magasan fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területe már a szláv betelepülést követő időszakában lakott volt, ezt bizonyítják a 10. századtól a 12. századig használt szláv temető maradványai. A mai települést 1393-ban egy oklevélben "via Harohania sen de terra abbatis de Scala" alakban említik először. 1397-ben "Gergew", 1429-ben "Gywrdowo" néven említik. Előbb a szkalkai apátság, majd Kasza várának uradalmához tartozott. Később helyi nemesek, főként a Gergőfalvi és Mogyoródi családok voltak a birtokosai. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 27 háza volt 26 családdal és 169 lakossal. 1828-ban 25 házában 239 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy Gyurgyove. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bezerédhez, vagy Bruszirához nem meszsze. Határbéli földgyének sovány volta miatt, harmadik Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Gyurgyove, tót falu, Trencsén vmegyében, kõsziklás erdõs hegyek közt, Domanithoz 1 óra. Lakja 179 kath. F. u. többen. Ut. p. Zsolna." [2]
1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája a 18. században épült barokk-klasszicista stílusban. Berendezése 18. és 19. századi. 1988 és 1990 között megújították. Barossháza filiája.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Vágbesztercei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |
|
