Barossháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Barossháza | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Strážovské vrchy |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Polgármester | Michal Ušiak |
| Népesség | |
| Népesség | 1913 (2005) |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 381 m |
| Terület | 40,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Barossháza
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Barossháza (szlovákul Pružina) község Szlovákiában a Trencséni kerület Vágbesztercei járásában. Beresztény tartozik hozzá. 2001-ben 1907 lakosából 1886 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vágbesztercétől 16 km-re délkeletre fekszik a Strázsa-hegységben.
[szerkesztés] Nevének eredete
A falut 1899-ig Pruzsinának hívták, nagy szülöttéről, Baross Gáborról, a vasminiszterről kapta magyar nevét.
[szerkesztés] Története
A falu területén a Dupna-balangban már az újkőkorban éltek emberek. A bronzkorban a lengyeli kultúra népe lakott itt, de találtak leleteket a 11-12. században is. A mai települést 1272-ben "Prusina" néven említik először. 1330-ban "Prusinn", 1364-ben "Pruzina" alakban tűnik fel az írott forrásokban. Kezdetben Kasza várának uradalmához tartozott, később a Lieszkovszky és Pruzsinszky családok birtoka volt. 1598-ban 2 malma és 48 háza volt. 1720-ban 37 adózó háztartása volt, közülük 24 zsellér. 1784-ben 270 házában 274 családban 1503 lakos élt. 1828-ban 203 háza volt 1161 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, vesszőfonással foglalkoztak.
Vályi András szerint "PRUSZINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Noszdroviczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Trsztyéhez közel, határjában fája, réttye, legelője nints elég, földgye jó termékenységű, második osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Pruzsina, tót falu, Trencsén vmegyében, Domanishoz délre egy fertályra, erdős hegyek közt: Számlál az irtásokkal együtt 952 kath., 31 zsidó lak. Van egy katholikus paroch. temploma, melly előtt még egy másik kápolna áll, synagógája, rétje felette kevés, de erdeje szép. F. u. többen. Ut. p. Trencsén. " [2]
1910-ben 1498 szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott. 1900-ban területe 6962 kh volt.
A kisközség a XX. század elején körjegyzőségi székhely volt. Lakosai földművesek és erdei munkások voltak. 1920 után fűrészüzem és mészégető működött a faluban. 1945 után Vágbeszterce és Pozsony üzemei nyújtanak munkaalkalmat. Iskolai könyvtárát 1868-ban szervezték meg.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Zsófia tiszteletére szentelt plébániatemploma gótikus stílusú, melyet 1759-ben átalakítottak. Tornya 1870-ben épült.
- A kegykápolnát 1877-ben építtette Závodnik István pruzsinai plébános a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Belsejét egy 15. századi szobor díszíti. A kápolna búcsújáróhely.
- Határában szép vízesések és bronzkori leletek találhatók.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Baross Gábor a "vasminiszter" 1848. június 6-án.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Vágbesztercei járás települései
 |
|
|---|---|
|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |
|
