Háry László
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
vitéz Háry László (1891 – Kistarcsa, 1953. február 13.) repülő vezérőrnagy, az önálló magyar légierő első parancsnoka.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
[szerkesztés] Az első világháború alatt
Az első világháború során, több fegyvernemet megjárva, tábori pilótaként a 4. repülőszázadhoz került, majd a 42. vadászrepülő-század parancsnoka lett. 1918. június 22-ig több mint 300, ellenséges terület feletti repülést hajtott végre és nyolcvan légi harcban vett részt. Ezt követően egy szerencsétlenül végződött felszállás közben súlyos sérüléseket szenvedett. Megkapta a legmagasabb hadi kitüntetést, a Lipót-rendet.[1]
[szerkesztés] A két háború között
1922-ben parancsnoksága alatt Szegeden megkezdődött a pilóta-képzés, amit 1924-től kiegészített a Kenese Waldemár alezredes által irányított szombathelyi Repülőgép-vezető Iskola.[2] Később a Magyar Aero Szövetség vezetője lett. A kormányzó 1938 tavaszán a légierő parancsnokává nevezte ki.[3]
[szerkesztés] A második világháború alatt
[szerkesztés] 1945 után
1945 márciusában feleségével és két gyermekével Olaszországba repült, azzal az átalakított Fw-58C Weihe futárgéppel, amit a Repülőgépes Növényvédő Állomás (HMRNA) elnökeként használt. Rómából 1946-ban tért vissza Magyarországra. 1946. szeptember 25-én a Honvédelmi Minisztérium igazoló bizottsága „dicsérettel igazolta”. Azonban 1946. november 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elutasította utazási kérelmét Olaszországba. 1947-ben mégis kiutazott Rómábába, ahonnét 1948-ban újra visszatért Magyarországra. Decemberben a katonapolitikai osztály nyomozói letartóztatták öccsével, Háry Kálmánnal. Vádemelés és bírói ítélet nélkül a kistarcsai internálótáborba zárták, s gyógyszereinek megvonása miatt 1953. február 13-án – szívelégtelenségben – elhunyt.[4]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Szepesi József: Háború szüntette meg, háború keltette életre. In.: Magyar Honvéd. XIX. évf., 1. sz., 27. p. – 2008. január
- ^ Fekete István, Gy.: Fejezetek a szolnoki katonai repülés történetéből. URL hozzáférés – 2008. március 2.
- ^ Szepesi J.: i.m. 24-27. p.
- ^ Sárhidai Gyula: Égi szökevények. Átrepülések nyugatra és keletre. URL hozzáférés – 2008. március 2.
