Gyűrűsfarkú maki
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Veszélyeztetett. Státusz: sebezhető
|
|||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Lemur catta Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
A gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta) nem az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A gyűrűsfarkú maki hossza 38-45 cm, farka ennél hosszabb, 56-62 cm. Testtömege 2,2-5,5 kg közötti. Dús szőrzetének alapszíne szürke, mely a háton barnás árnyalatú, a hasoldalon pedig fehér színű. Arca szintén fehér, azonban orra és a szemek környéke fekete. Legfeltűnőbb tulajdonságuk a hosszú farok, mely fekete-fehéren gyűrűzött - nevét is erről kapta. A két nem között nincs feltűnő különbség. Alsó fogsoruk metsző- és szemfogai ún. fogfésűt alkotnak, melyet szőrzetük ápolására használnak.
[szerkesztés] Elterjedése
Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat.
[szerkesztés] Életmódja
A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak. Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek környékén, a csuklón, valamint a hímek esetében a felkaron helyezkednek el - váladékát a csoporton belüli kommunikáción kívül a területjelzésre használják. Utóbbi esetben illatmirigyeiket különböző tereptárgyakhoz, például faágakhoz dörzsölik, míg előbbi esetben mirigyeik váladékával farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik.
Ragadozóik a fosszák, a ragadozó madarak, de veszélyt jelenthetnek rájuk a kutyák is.
A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Emellett alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.
[szerkesztés] Szaporodása
A gyűrűsfarkú maki párzási ideje áprilistól júniusig tart. A szaporodási időben a nőstények a táplálékért versengenek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
Bár vadon élő létszáma nem ismert, azonban - mint Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házikedvencként.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a "sebezhető" kategóriába sorolta a fajt.
A gyűrűsfarkú makik csoportos állatok, nappal aktívak, emellett külsejük révén is mindig elnyerik a látogatók rokonszenvét. Állatkertekben nagyon gyakori fajnak tekinthető. Magyarországon Budapesten, Jászberényben, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, valamint Veszprémben mutatnak be gyűrűsfarkú makikat.
[szerkesztés] Képek
 |
 |
 |
[szerkesztés] Forrás
- Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- Alison Jolly: "Ringtailed lemur biology -lemur catta in madagascar", Springer-Verlag, 2006, ISBN 0-387-32669-3
- Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 117. ISBN 0-801-88221-4.
- Padilla, Howie. "Child Injured at New Zoo Exhibit." Star Tribune 12 Oct. 2001, sec. B: 1+.
