Francisco Pizarro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Francisco Pizarro

Francisco Pizarro González 1478-ban született a spanyolországi Trujillóban. Gonzálo Pizarro Rodrigues de Aguilar (idősebb) törvénytelen fiaként. Anyja, Francisca González Mateos csak nagyon szegény körülményeket biztosíthatott neki. Apja révén második unokatervére volt Hernán Cortésnek, Mexikó híres meghódítójának. Ifjú éveit disznópásztorkodással töltötte. 1502. február 3-án csatlakozott az Amerikába induló expedíciókhoz, Hispaniola újonnan választott kormányzójának kíséretéhez. 1513-ban Vasco Núñez de Balboát kísérte el, keresztül vágva a panamai földszorost egyike lett azoknak az európaiaknak, akik először pillantották meg a Csendes-óceánt. 1514-ben Balboa után Pedrarias Dávila lett az új kormányzó, Pizarro az elkövetkezendő öt évben közeli kíséretéhez tartozott. Érdemeiért megkapta a Panamaváros polgármestere címet. 1524-ben 80 emberrel az Inka Birodalom meghódítására indult. Sikertelen kísérlete miatt elveszítette a kormányzó támogatását, ezért 1528-ban Spanyolországba utazott, hogy az uralkodótól, V. Károly császártól kérjen segítséget. Császári kinevezéssel, mint Peru főkapitánya és kormányzója, visszatért Peruba, ahol egy polgárháború kellős közepén találta magát. Az elhunyt inka uralkodó, Huayna Capac fiai vívtak ádáz küzdelmet egymás ellen. Végül, Pizarro közreműködésével, mindketten a háború áldozatául estek. 1533-ban 180 katonával elfoglalta Cuzcót, amely 1534 áprilisában Peru fővárosa lett, és így Pizarro Észak-Peru teljhatalmú ura lett, bár egy főrangú inkát, Manco Capac-ot elismerte legitim inka uralkodóként.

1535. január 18-án megalapította az új fővárost, Ciudad de los Reyest (a mai Limát). Ez volt életének legfontosabb cselekedete. Diego de Almagro lett a déli területek (Nueva Toledo) kormányzója, aki expedíciót indított Chile elfoglalására. Nem járt sikerrel, és visszatérése után háború tört ki közte és Pizarro között, miközben az inka uralkodó is gerillaháborút vívott a hódítók ellen. A konfliktus eredményeképpen Almagrót kivégezték, s fia, „El Mozo” pedig 1541. június 26-án 20 állig felfegyverzett katonával betört palotájába, s megölte Pizarrót.