Felsőszalatna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Kistérség | Podhorie |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1332 |
| Polgármester | Michal Srnec |
| Népesség | |
| Népesség | 483 (2006) |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 284 m |
| Terület | 11,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőszalatna
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőszalatna (1899-ig Nagy-Szlatina, szlovákul Slatina nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2001-ben 509 lakosából 507 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bántól 16 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Salatna" alakban említik először, a beckói, majd a zayugróci váruradalom része volt. Már ekkor állt a falu ősi temploma. 1389-ben "Slatyna", 1439-ben "Zlatzina", 1477-ben "Zlathyna", 1481-ben "Nagh Zlathyna", 1598-ban "Nagy Zlatina" néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban malom és 45 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt, ebből 7 zsellér. 1784-ben 60 házában 69 családban 452 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 580 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A 18. században papírgyár és sörfőzde, a 19. században pálinkafőzde üzemelt a faluban.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van." [1]
Fényes Elek szerint "Szlatina (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban. Lakja 266 kath., 250 evang., 6 zsidó. Kath. paroch. templom. Szép erdõ; patakjában sok pisztrangot fog. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét." [2]
1910-ben 694, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. Lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel éas idénymunkákkal foglalkoztak. Többen kivándoroltak a községből a tengerentúlra.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760 és 1770 között épült. Főoltára 1794-ben készült.
- Evangélikus temploma 1926-ban épült, részben a korábbi templom felhasználásával. Tornya 1889-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Báni járás települései
 |
|
|---|---|
|
Bán (Bánovce nad Bebravou) Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce)· Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Pohába (Pochabany) · Peres (Pravotice) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Timorháza (Timoradza) · Terbók (Trebichava) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |
|
