Bánluzsány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bánluzsány | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Podhorie |
Kerület | Trencséni |
Járás | Báni |
Rang | község |
Polgármester | Jozef Hruška |
Népesség | |
Népesség | 813 (2005) |
Népsűrűség | 58 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 218 m |
Terület | 14,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bánluzsány (1899-ig Podluzsány, szlovákul Podlužany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2001-ben 796 lakosából 779 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bántól 5 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
A mai község területén az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népének települése állt. A mai települést 1295-ben "Podluzsan" említik először. 1388-ban "Podlusan", 1389-ben "Podlusany" alakban szerepel az írott forrásokban. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, később a Zongor család birtoka volt. 1499-ben az egyetlen vásártartási joggal rendelkező település volt az uradalomban. 1598-ban 51 háza volt. 1720-ban 13 adózó háztartása volt. 1784-ben 64 házában 105 családban 470 lakos élt. 1828-ban 48 háza és 432 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században két pálinkafőzde és cukorgyár működött a településen.
Vályi András szerint "PODLUSÁN. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Kolonits Uraság, a’ kinek külömbféle épűleteivel jelesíttetik, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Dezérhez közel, határjának földgye jó, más javai is jelesek lévén, első osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Podlizsán, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében, Bánhoz északra 1 1/2 órányira: 214 kath., 270 ev., 5 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templom. Földe jó, rétje kevés, de hasznos, legelő, fa elég. F. u. az ugróczi uradalom. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét." [2]
1910-ben 672, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Lakói támogatták a környéken tevékenykedő partizáncsoportokat a szlovák nemzeti felkelés idején.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült barokk stílusban.
- Szent Orbán és Nepomuki Szent János szobrai.
- Evangálikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Tornya 1935-ben épült, amikor külsejét neoromán stílusban építették át.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Báni járás települései | |
---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce)· Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Pohába (Pochabany) · Peres (Pravotice) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Timorháza (Timoradza) · Terbók (Trebichava) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |