Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) hazánk leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Székhelye 2005. január 21. óta Esztergomban van.[1]
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A nemzeti park jellegzetességei
[szerkesztés] Felszíne
A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.
A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A karsztosodás révén 200 barlangot rejt magában.
A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű. A keményebb kőzetek az időjárásnak jobban ellenállnak, ennek ellenére ezen a területen alakult ki a Holdvilág-árok és a Rám-szakadék.
[szerkesztés] Növényzete
A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.
[szerkesztés] Állatvilága
Állatvilága is igen gazdag és változatos. A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga. A legértékesebb halfajta a petényi márna. A madárfajok között kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv állománya. A Börzsöny erdeiben él a védett fehérhátú fakopáncs, a vízirigó. A barlangok denevéreknek adnak otthont. A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel.
[szerkesztés] Tájvédelmi körzetek
[szerkesztés] Budai Tájvédelmi Körzet
[szerkesztés] Gerecsei Tájvédelmi Körzet
[szerkesztés] Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet
A közel 12000 hektárnyi területen már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket. A dombság a Duna és a Tisza vízválasztója. A déli völgyekbe meleg, az északi fekvésűekbe hideg levegő áramlik; ettől növény- és állatvilága igen változatos.
[szerkesztés] Ócsai Tájvédelmi Körzet
[szerkesztés] Sárréti Tájvédelmi Körzet
A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik. Kedvező életfeltételeket találnak itt maguknak, hiszen megmaradt rétjein rengeteg a kisemlős (pocok, ürge) és a rovar.
[szerkesztés] Sárvíz-Völgye Tájvédelmi Körzet
A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és múvert parvellákat találunk.
[szerkesztés] Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet
[szerkesztés] Vértesi Tájvédelmi Körzet
A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú.
[szerkesztés] Természetvédelmi területek
- Adonyi Természetvédelmi Terület: a védettség elsősorban a gyapjas csüdfűre vonatkozik.
- Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület: a József nádor által alakított mintagazdaság legszebb része a kastélypark, a mai arborétum, amelynek kialakítására 1825-ben került sor. Az arborétum közelében látható Magyarország legidősebb libanoni cédrusa (1825) a csaplári erdőben, valamint a 175 éves platánsor az etyeki út mellett.
- Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz.
- Látogatható hétfő és kedd kivételével, valamint ünnepnapokon 10–18 óra között.
- Térképe letölthető: www.kirandul.hu
- Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület: a terület megőrizte az ún. dolomitflóra jellegzetes maradványnövényeit, a hideg- és melegkedvelőket egyaránt.
- Sas-hegyi Látogatóközpont Budapest XI. Tájék u. 26.;
- Hétvégén 10–17 óra között a kijelölt tanösvényen látogatható. Szakvezetés óránként.
- Hétköznap szakvezetés az előzetesen bejelentkezőknek: menrathr@dinpi.hu
- Budapesti Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: ez a korábban Füvészkert néven emlegetett hely volt Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének központi helyszíne. A kert ma hatezer növényfajnak és változatnak ad otthont. Igazi különlegesség a nyolcszögletű üvegházban élő amazonasi tündérrózsa.
- Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület: védettségének oka, hogy ez a rét a fokozottan védett pókbangó egyik magyarországi termőhelye.
- Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület: a terület megőrizte a 17. századi Pótharaszt-puszta természetes növénytakarójának nyomait, úgymint a Kitaibel Pál által föllelt, fokozottan védett tartós vagy pótharaszti szegfűt.
- Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület: a terület az eltűnt alföldi láperdők egyik utolsó maradványa.
- Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület: jól megfigyelhető az elmocsarasodó tavon kialakult élővilág.
- Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Terület: itt már az ókorban is bányászták a mészkövet, s a rómaiak által megkezdett bányaművelés kisebb-nagyobb megszakításokkal a II. világháború időszakáig tartott. A 4 bányából álló kőfejtősor 4.sz. bányájának rétegsora értékes őslénytani leletanyagot rejt.
- Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület: a szőlőhegy védettségének oka az, hogy a szártalan csüdfű egyik értékes állománya található rajta. Ez a földhöz lapuló, sárga virágú növény a fóti boglárkalepke hernyójának egyetlen tápláléka.
- Gellért-hegy Természetvédelmi Terület: a terület a Gellért-hegy geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi értékeinek megóvását, a fokozottan védett Iván-barlang és a forrásbarlangok felszíni védőterületeinek biztosítását célozza.
- Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület: Az eredetileg francia parkot, amely egy felső és egy alsó kertre tagolódott, Esterházy Leopoldina alakíttatta át angol tájképi kertté 1817-ben. IV. Károly magyar király uralkodása után (1918) a kastély és a park pusztulásának hosszú időszaka következett. Az épület és a park helyreállítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú társaság folyamatosan végzi jelenleg is.
- Háros-szigeti Ártéri Erdő Természetvédelmi Terület: a félsziget az egykori pannon élővilág rezervátuma.
- Jókai-kert Természetvédelmi Terület: Jókai Mór a kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a telket a rajta álló házzal együtt. A későbbiek során kertje folyamatosan gazdagodott az utazásai során szerzett növényekkel. Az író halála után a kert fokozatosan leromlott. 1978-ban kezdték meg a rekonstrukciót, elsődlegesen a természetvédelmi nevelés és oktatás céljait szolgálva.
- Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Terület: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és a Kartográfiai Vállalat által meghatározott hely az északi szélesség 47. fokának 11. perce és a keleti hosszúság 19. fokának 30. perce találkozásánál található, Pusztavacs határában.
- Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület: 1775-ben Brunszvik Antal mosoni birtokáért elcserélte a 7500 holdas Martonvásárt. A kastélyt azonban csak fia kezdte el építtetni 1785-ben, majd újabb öt év múlva kezdték csak el kialakítani a kastély körüli parkot.
- Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület: az ingókövek közül a legszebbek a Pandúr-kő és az Oroszlán-kő.
- Pál-völgyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot és az akkor ismert kiterjedésének megfelelő 1 hektáros felszínt már 1944-ben védetté nyilvánították, 1972 óta áll a természetvédelem szerveinek kezelésében és 1982 óta hazánk egyik fokozottan védett barlangja. A Pálvölgyi-barlang ismert hossza évtizedeken át 1200 méter volt, de mára bebizonyosodott, hogy kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. A barlangban áttelelő állatfajok között a denevérek öt fajjal képviseltetik magukat.
- 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162.
- A barlang egész évben látogatható, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között; túra minden óra 15 perckor indul.
- Nagyobb csoportokat célszerű előre bejelenteni: palvolgy@t-online.hu
- Peregi Parkerdő Természetvédelmi Terület: a parkerdő területén szelídgesztenyés és vörösfenyő gyűjtemény látható.
- Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület: a szigetvilág többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát.
- Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület: a halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakították.
- Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület: jelentős értékei a területnek az itt nyíló orchideafajok.
- Szemlő-hegyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a területen a karsztos kőzetek részben a felszínen, részben budai márgával fedetten fordulnak elő. Döntően ebben a karsztosodó mészkőben keletkeztek a nagy budai barlangrendszerek. A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban fedezték fel, majd hamarosan elkezdték felmérését és tudományos vizsgálatát. A hatvanas években a természetvédelem kezelésébe került, majd a kiépítés után 1986-ban a nagyközönség számára is megnyitották.
- Szemlő-hegyi barlang 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35.
- A barlang egész évben látogatható, kedd kivételével naponta 10–16 óra között; túra minden órakor indul.
- Nagyobb csoportokat célszerű előre bejelenteni: palvolgy@t-online.hu
- Szentendrei Rózsa Termőhelye Természetvédelmi Terület: a Pismány-hegyen néhány magántulajdonban lévő telken él a világritkaságnak számító, szinte csak itt élő szentendrei rózsa.
- Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület: a védett kőbánya a földtani természetvédelem egyik nemzetközileg elismert bemutatóhelye.
- Turai Legelő Természetvédelmi Terület: A védettséget az egyhajúvirág kapta meg ezen a termőhelyén.
- Vácrátóti Arborétum Természetvédelmi Terület: a vácrátóti homokpuszta eredeti klímájától idegenek az itt meghonosított növények, egy önálló környezetet és mikroklímát hoztak létre.
- Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület: a madárrezervátumban nagy kócsagok, kanalasgémek, vörös és szürke gémek tanyáznak.
- Vértesszőlősi Előembertelep Természetvédelmi Terület: az ásatások eredményeként közel 300 növény- és állatfaj maradványát sikerült elkülöníteni a rétegek leletanyagából. Ezen túlmenően négy kultúrréteget is sikerült lehatárolni, jellegzetes kavicseszközökkel és tűzhelyekkel. Az innen előkerült előemberi koponyamaradvány korát 350 ezer évre becsülik a szakemberek.
[szerkesztés] Tájegységi irodák
- Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység: 2669 Ipolyvece, Major
- Pilisi Természetvédelmi Tájegység: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
- Gerecsei Természetvédelmi Tájegység: 2890 Tata, Baji út 12.
- Budai Természetvédelmi Tájegység: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
- Vértesi és Mezőföldi Természetvédelmi Tájegység: 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
- Gödöllői Természetvédelmi Tájegység: 2100 Gödöllő, Rózsa u. 40.
- Dél-Pest megyei Természetvédelmi Tájegység:
- Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet: 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A
- Ócsai Tájvédelmi Körzet: 2364 Ócsa, Lőrinc u. 1.
[szerkesztés] Egyéb bemutatóhelyek
- Királyréti Erdei Iskola: Szokolya, Királyrét
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: kiraly.ret@invitel.hu
- Szénások Európa Diplomás Terület: Pilisszentiván, Bányász u. 17.
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: iroda@szenas.hu
- Esztergomi Bemutatóközpont: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
- Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
- Ócsai Tájház és Turján Ház: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4–6.
- Látogatható február 1. és november 30. között:
- keddtől szombatig 9–16 óra között,
- vasárnap és ünnepnapokon 10–17 óra között.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja
- Duna-Ipoly Nemzeti Park KvVM TIR interaktív térkép
- A Szénások Európa Diplomás Terület honlapja
- Az Ócsai Tájház és Turján Ház honlapja
