A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a "vitorla" – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk elkülönült metsző-, szem-, és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik.
Két fő csoportjuk:
- Nagydenevérek vagy repülőkutyák (Megachiroptera). Többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.
- Kisdenevérek (Microchiroptera). Ezek az Európában is jól ismert rovarevő denevérek.
A rend az alábbi alrendeket és családokat foglalja magában:
- Nagydenevérek (Megachiroptera)
- Kisdenevérek (Microchiroptera)