D. H. Lawrence
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
David Herbert Richards Lawrence (1885. szeptember 11. – 1930. március 2.) 20. századi angol író volt, aki sokféle műnemben mutatta meg ragyogó tehetségét, köztük regényekben, kisregényekben, novellákban, versekban, szinpadi művekben, drámákban, esszékban, útikönyvekban, festészetben, fordításokban, irodalmi kritikákban és személyes levelezéseiben. Könyvei a modern kor és iparosodás embertelenítő hatásainak alapos vizsgálatáról tanúskodnak.
Lawrence-t kemény kritikái miatt hivatalosan körözték, cenzúrázták és félreértették kreatív munkáit élete második felében, és emiatt önként száműzetésbe vonult. Halálakor egy tehetségét elpazarolt pornóőrültnek tartották. E. M. Forster azonban egyik írásában megvédte Lawrence-t, mintegy kinevezve őt a korosztályuk legnagyszerűbb újító regényírójának. Ma már általánosan is elfogadták Lawrence zsenialitását, és a modern angol irodalom egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Arthur John Lawrence – éppenhogy írástudó bányász – és Lydia Beardsall – iskolai tanárnő – negyedik gyermekeként Lawrence egy nottinghamshire-i bányavárosban töltötte gyermekkorát. Szülőhelye ma múzeum. A munkásosztálybeli élet nehézségei és a szülők civakodásai rányomták bélyegüket Lawrence művészetére. Tanulmányait három hónapra felfüggesztette. Egy gyárban dolgozott, azonban azt tüdőgyulladás miatt ott kellett hagynia. Lábadozása során gyakran ellátogatott a Haggs farmra, a Chambers család birtokára, ahol barátságot kötött a család egyik tagjával, Jessia Chambersszel. Ez annyiból fontos, hogy közös könyvszeretetük meghatározó volt irodalmi szempontból. 1902 és 1906 között egy eastwoodi álltalános iskola tanáraként dolgozott, és csak ezután szerezte meg tanári diplomáját a nottinghami egyetem főiskolai karán (University College Nottingham) 1908-ban. Ekkoriban már írogatatt verseket, és Laetitia című regényének néhány fejezete is elkészült, ami később a The White Peacock címet kapta. 1907 végén megnyert egy kisregény pályázatot, melyet egy nottinghami újság rendezett.
1908-ban Londonba költözött. Közben továbbra is tanított, és szabadidejében írt. Végül újságokban is megjelentek írásai, és innen már felfelé ívelt pályafutása. 1910-ben édesanyja rákban elhunyt, mely olyan mélyen érintette az írót, hogy egy évig betegszabadságon volt. Az anyjával való szoros kapcsolata fedezhető fel a Szülők és szeretők híres szereplőjének, Mrs. Morelnek a regénybeli fiával, Paullal való kapcsolatában.
1911-ben ismerkedett össze Edward Garnettel, aki később nagyon jó barátja lett. Egy munkatársával, Helen Corke-kal szerencsétlen végű szerelmi viszonya volt, amely inspirálta őt a The Trespasser című második regényének megírásában. 1911-ben újra tüdőgyulladást kapott. Felépülése után úgy határozott, hogy végleg befejezi a tanítást, és csak az írásnak szenteli életét.
1912 márciusában találkozott Frieda von Richthofennel. Frieda hat évvel idősebb volt, és már volt három gyermeke. Lawrence egyetemi tanárának volt a felesége még Nottinghamben. Együtt elszöktek Franciaországba, ahol letartóztatták, mert brit titkosügynöknek nézték. Friedával elő-nászutat tartottak München mellett.
Németországból délre indultak az Alpokon keresztül, gyalog egészen Olaszországig. Ebből az utazásból később útiköny is készült. 1913-ban visszatértek Angliába egy rövid látogatás erejéig, majd siettek vissza Olaszországba. Legközelebb csak az I. világháború kitörésekor utaztak vissza a brit szigetekre, ahol végre megházasodtak.
A párt Angliában gyanús szemmel nézték, németeknek való kémkedéssel gyanúsították és folyton zaklatták, míg végül 1917-ben kényszerítették Lawrence-t, hagyja el Cornwall-t három napon belül. Ezt később Kenguru című regényében dolgozta fel. Apró falvakban bújdosott, távol a hatóságoktól, amit egészsége sínylett meg.
Lawrence a háború szörnyűségeitől elborzadva önként vállalt száműzetésbe vonult ('savage pilgrimage'). Ezalatt megfordult Ausztráliában, Olaszországban, Sri Lankán, az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és Franciaországban. Lawrence 1919-ban elhagyta szülőhazáját, és délnek indult. Bejárta Szicíliát, Szardíniát, Monte Cassinót, Máltát, Ausztriát és Németországot. Sok művében megjelennek ezek az országok.
1922-ben azzal a szándékkal indult hajóútra Amerika felé, hogy letelepedjék az Egyesült Államokban. Két évet Új-Mexikóban töltött, ám eközben is rengeteget utazgatott.
1925-ben majdnem életét vesztette, amikor Mexikóban maláriás lett, és a tbc-t is elkapta. Hogy könnyebben meggyógyuljon visszatért Európába. Ezután már nem is igen utazhatott tovább.
A család Olaszországban telepedett le, ahol Lawrence olyan régi barátokkal tudott újra találkozni, mint Aldous Huxley.
Lawrence egészségi állapota nagyon legyengült, mégis sokat dolgozott. Szanatóriumban élt egy ideig, majd azt hátra hagyva visszaköltözött Új-Mexikóba meghalni.
[szerkesztés] Munkái
Lawrence művei közül leginkább regényei híresek, a Szülők és szeretők (Sons and Lovers), a Szivárvány (The Rainbow), és a Lady Chatterley szeretője (Lady Chatterley's Lover). Ezekben az író arra a kérdésre keresi a választ, hogyan élhet az ember boldog életet az egyre iparosodó környezetben. Annak ellenére, hogy gyakran realista írónak mondják, Lawrence regényeinek szereplőit jobban megérthetjük, ha tanulmányozzuk a szerző filozófiáját.
Lawrence más szerzőket illető kritikái bepillantást engednek gondolkodásmódjába. Legfőbbképpen két híres tanulmányát lehetne ide sorolni: Study of Thomas Hardy and Other Essays és Studies in Classic American Literature.
Lawrence egész életében egy saját filozófia kialakításán fáradozott. A végül ki nem adott (Sons and Lovers) előszavában említést tesz dualista gondolkodásáról, a Szentháromságra hivatkozva. Ahogy filozófiája fejlődött, úgy távolodott el a keresztény analógiáktól, közelíve a miszticizmus, a buddhizmus és a pogány hit felé. Bizonyos szempontból, Lawrence számít az okkult tudományok iránt a 20. században megindult érdeklődés előfutárának.
D. H. Lawrence erotikus képeket festet. Ezekből volt egy kiállítás is a londoni Dorothy Warren Galériában 1929-ben. A kiállítás rendkívül ellentmondásos volt, mivel a mintegy 13 000-es látogató közönség csak értetlenül bámulta a képeket.
[szerkesztés] Lawrence írásai
[szerkesztés] Regényei
- (The White Peacock, 1911), Cambridge University Press, 1983, ISBN 0-521-22267-2
- (The Trespasser, 1912), Cambridge University Press,1981, ISBN 0-521-22264-8
- Szülők és szeretők (Sons and Lovers, 1913), Cambridge University Press, 1992, ISBN 0-521-24276-2
- A szivárvány (The Rainbow, 1915), Cambridge University Press, 1989, ISBN 0-521-00944-8
- Szerelmes asszonyok (Women in Love, 1920), Cambridge University Press, 1987, ISBN 0-521-23565-0
- (The Lost Girl, 1920), Cambridge University Press, 1981, ISBN 0-521-22263-X
- (Aaron's Rod, 1922) Cambridge University Press, 1988, ISBN 0-521-25250-4
- (Kangaroo, 1923) Cambridge University Press, 1994, ISBN 0-521-38455-9
- (The Boy in the Bush, 1924), Cambridge University Press, 1990, ISBN 0-521-30704-X
- A tollas kígyó (The Plumed Serpent, 1926), Cambridge University Press, 1987, ISBN 0-521-22262-1
- Lady Chatterley (Lady Chatterley's Lover, 1928), Cambridge University Press, 1993, ISBN 0-521-22266-4
- (The Escaped Cock, 1929)
- A szűz és a cigány (The Virgin and the Gypsy, 1930)
[szerkesztés] Kisregényei
- The Prussian Officer and Other Stories]] (1914), Cambridge University Press, 1983, ISBN 0-521-24822-1
- England, My England and Other Stories]] (1922), Cambridge University Press, 1990, ISBN 0-521-35267-3
- The Fox, A kapitány bábuja (The Captain's Doll), The Ladybird (1923), Cambridge University Press, 1992, ISBN 0-521-35266-5
- St Mawr and other stories (1925), Cambridge University Press, 1983, ISBN 0-521-22265-6
- The Woman who Rode Away and other stories (1928) Cambridge University Press, 1995, ISBN 0-521-22270-2.
- The Virgin and the Gypsy and Other Stories (1930), Cambridge University Press, 2006 (forthcoming), ISBN 0-521-36607-0
- Szánaboglyák közt (Love Among the Haystacks and other stories, 1930), Cambridge University Press, 1987, ISBN 0-521-26836-2
- Collected Stories (1994) - Everyman's Library, Kötet Lawrence 62 kisregényével időrendi sorrendben.
- The Rocking-Horse Winner (1926)
- The Horse Dealer's Daughter (1922)
[szerkesztés] Költeményei
- Love Poems and others (1913)
- Amores (1916)
- Look! We have come through! (1917)
- New Poems (1918)
- Bay: a book of poems (1919)
- Tortoises (1921)
- Birds, Beasts and Flowers (1923)
- The Collected Poems of D H Lawrence (1928)
- Pansies (1929)
- Nettles (1930)
- Last Poems (1932)
- Fire and other poems (1940)
- The Complete Poems of D H Lawrence (1964)
[szerkesztés] Színpadi művei
- The Widowing of Mrs Holroyd (1914)
- Touch and Go (1920)
- David (1926)
- The Fight for Barbara (1933)
- A Collier's Friday Night (1934)
- The Married Man (1940)
- The Merry-go-round (1941)
- The Complete Plays of D H Lawrence (1965)
- The Plays, Cambridge University Press, 1999, ISBN 0-521-24277-0
[szerkesztés] Útikönyvei
- Twilight in Italy and Other Essays (1916), Cambridge University Press, 1994, ISBN 0-521-26888-5
- Sea and Sardinia (1921), Cambridge University Press, 1997, ISBN 0-521-24275-4
- Mornings in Mexico (1927)
- Sketches of Etruscan Places and other Italian essays (1932), Cambridge University Press, 1992, ISBN 0-521-25253-9
[szerkesztés] Lawrence fordításai
- Shestov|Lev Isaakovich Shestov]] All Things are Possible (1920)
- Ivan Alekseyevich Bunin The Gentleman from San Francisco (1922)
- Giovanni Verga Maestro-Don Gesualdo (1923)
- Giovanni Verga Little Novels of Sicily (1925)
- Giovanni Verga Cavalleria Rusticana and other stories (1928)
- Antonio Francesco Grazzini The Story of Doctor Manente (1929)
