Csopak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.97829° k. h. 17.91877°

Csopak

Csopak címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

8229

Körzethívószám

Népesség

1577 (2001)

Népsűrűség

65,76 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23,98 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csopak

é. sz. 46.97829° k. h. 17.91877°

Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár-Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

[szerkesztés] Története

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredtűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már "tipikus csopaki" fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.

[szerkesztés] Szabadidős és Sport lehetőségek

Horgászat

A község strandjának keleti szélén fém szerkezetes, új építésű széles horgászstég található. A stéget kizárólag horgászatra lehet használni, csónak kikötés egy közeli stégnél lehetséges, így zavartalanul horgászhatunk. A stég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban -vasútállomástól felfelé 100 méter- lehet vásárolni.

Futás

A községben 2008-ban rendezi meg ötödik alkalommal a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A Csopaki Futáson 3 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartja 30:03 -al! A versenyen résztvett már Kovács Ida marathoni futó olimpikon a VEDAC atlétája is. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

Labdarúgás

A község büszkesége az újonnan felújított focipálya, melyen a Csopak FC játsza hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A futballpálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.

[szerkesztés] Nevezetességei

Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
Református templom
Ranolder-kastély
Budai-villa
Angolkisasszonyok nyaralója
Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
Szent József Gyógyforrás
Díszkút (a strand bejáratánál)
Csákány-hegyi kilátó
Nosztori-völgy: túristautak

[szerkesztés] Képek

A strand főbejárata	Vízitorna a strandon	A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony	Díszkút a strand bejáratával szemben
Csopak légifotója	Csopak légifotója