Brusznyai Árpád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Brusznyai Árpád |
|---|
| Született: |
| 1924. június 27. Derekegyház |
| Meghalt: |
| 1958. január 9. (33 évesen) Budapest |
Brusznyai Árpád (* Derekegyház, 1924. június 27. – † Budapest, 1958. január 9.), középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapja csendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt. A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült. 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet.
1949–50-ben Budapesten dolgozott tanársegédként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem görög filológiai intézetében. Apját bebörtönözték, római katolikus vallású bátyját internálták, őt magát pedig elbocsátották az egyetemről. 1950-től a váci székesegyház kántora lett. Ebben a városban ismerkedett össze Ilonával, aki később felesége lett, és soha nem hagyta el.
Az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja. Határozott fellépése révén több, a városi felkelők által elfogott helybéli ÁVH-s és gyülölt pártember menekült meg a lincseléstől, és került a forradalmi hatóság „rendes” őrizetébe, bírósági eljárásra várva. Ennek ellenére Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. A Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa – a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve – előbb „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az „enyhe” ítélettel elégedetlen Papp János, az MSZMP helyi vezetője azonban személyesen közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyait 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.
Az 1989–90-es rendszerváltás során Brusznyai Árpádot és mártír társait rehabilitálták, és tisztességgel újratemették. A magyar demokratikus sajtó nyilvánosan kezdte tárgyalni Papp Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes, cselekvő közreműködését Brusznyai halálra ítéltetésében. A közfelháborodás nyomán felmerült a volt pártvezető büntetőjogi felelősségre vonása is. Papp öngyilkosságba menekült.
[szerkesztés] Tanulmányai
- 1934–1942 Horváth Mihály Gimnázium, Szentes
- 1942 Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a klasszika-filológia tanszéken Eötvös-kollégista
- 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben tanult egy évig.
[szerkesztés] Emlékezete
Melocco Miklós alkotta emlékművét a veszprémi megyeház előtti téren Sólyom László köztársasági elnök avatta fel 2008. január 9-én, Brusznyai Árpád kivégzésének 50. évfordulóján[1].
