Breznóbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°48′14’’, k. h. 19°38′37’’48.8038888889, 19.6436111111

Breznóbánya
Az 1830-ban épült Várostorony a főtéren
Breznóbánya címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Régió	Felső-Garammente
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	város
Polgármester	Jaroslav Demian
Népesség
Népesség	22 297 (2005)
Népsűrűség	183 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	498 m
Terület	121,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Breznóbánya
é. sz. 48°48′14’’, k. h. 19°38′37’’48.8038888889, 19.6436111111
Breznóbánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Breznóbánya (szlovákul Brezno, németül Bries/Briesen) város Szlovákiában. Ősi bányászváros, amely egykor arany, ezüst és vasbányászatáról volt híres. Ma a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának székhelye. 22 800 lakosa van (2004). Bikás (Bujakovo), Előhalni (Predné Halny), Földművesiskola (Mazorníkovo), Rohožna, Vrchdolinka és Hátsóhalni (Zadné Halny) városrészek tartoznak hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Híres emberek 6 Külső hivatkozások 7 Források

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától 43 km-re keletre a Garam jobb partján fekszik, a Felső-Garam-medence központja.

[szerkesztés] Nevének eredete

A szlovák brezno főnév magyarul nyírfást jelent. Nevének utótagja az itteni ércbányászatra utal.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott, a város határában későbronzkori leletekre bukkantak. A mai települést tatárjárás után ide telepített németek alapították. 1265-ben említik először IV. Béla oklevelében. Kiváltságait 1380-ban Nagy Lajos királytól kapta, ekkor Brizna néven említik. 1488-ban vásártartási jogot kapott. 1517-ben a zólyomlipcsei Dóczyak felégették. Fejlődését különösen a bányászat segítette elő. 1655-ben szabad királyi város lett, de ezt a címét 1770-ben elveszítette. A 17. században sorra alakultak iparos céhei, majd a 18. századtól vasipara indult fejlődésnek. 1779-ben nagy tűzvész pusztította, melyben a belváros épületeinek nagy része leégett.

Vályi András szerint "Hajdan jó bányái valának, és némelly bányászoknak házai még ma is szemléltethetnek a’ Városon kivül, mellyek a’ külsõ Városhoz tartoznak; lakosai katolikusok, és evangelikusok, nevezetes oskolájokat a’ Piarista Szerzetbéli Atyák taníttyák, a’ lakosok rész szerént Mester emberek, rész szerént gazdáskodnak mind föld miveléssel, mindpedig juhoknak tartásával, és azoknak javaival kereskednek, nevezetes sajtyok, és túrójok, mellyeket a’ kedvellõk meszsze földekre vitetnek, határja középszerû, második Osztálybéli." ^[1]

A 19. században város a szlovák nemzeti mozgalom egyik fontos központja volt. 1910-ben 4179 lakosából 3081 szlovák és 1010 magyar volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A város főterét körülvevő házakat egykor erődfal vette körül, melynek maradványai ma is látszanak.
• Plébániatemploma gótikus eredetű, a 18. században klasszicista stílusban átépítették.
• A városháza eredetileg 16. századi reneszánsz, 1779-ben klasszicista stílusban átépítették, várostornya 1830-ban lett készen. Az épületben működik a Felsőgarami Múzeum.
  

  

  Az egykori városháza ma múzeum, előtte M.R. Štefánik szobrával
• Római katolikus temploma 1785-ben épült klasszicizáló barokk stílusban a leégett régi templom helyén. Hajója még a régi gótikus templomból maradt meg.
• Evangélikus temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban.
• Piarista kolostorát 1694 és 1713 között építették, kápolnájában egy 15. századi Madonna-szobor látható.
• A főtéren a járványok elleni engesztelésül 1741-ben készített oszlop áll.
• Főterén számos reneszánsz eredetű, de később átalakított polgárház látható.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1806-ban Karol Kuzmány evangélikus püspök, szlovák költő.
• Itt született 1835-ben Herman Ottó a híres magyar polihisztor.
• Itt volt lelkész Ján Chalupka szlovák regény- és drámaíró.
• Itt halt meg 1937. augusztus 8-án Martin Rázus szlovák politikus, író, evangélikus lelkész.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Breznóbánya város hivatalos honlapja
• Az Alacsony-Tátra honlapján
• Tourist-channel.sk
• Településinfó
• Breznóbánya Szlovákia térképén

[szerkesztés] Források

A Breznóbányai járás települései

Breznóbánya (Brezno) · Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Forgáchfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)