Breszt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Breszt (belarusz nyelven Брэст; oroszul Брест; lengyelül Brześć nad Bugiem), korábban Beresztje, vagy Breszt-Litovszk néven is ismert nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén. A Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2006-ban 303,3 ezer lakosa volt, területe 73 km². [1] Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), egyetemi város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében). Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz, a 12. században pedig a Volhíniai fejedelemség része lett. 1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert. 1569-ben a Rzeczpospolita része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belarusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz, majd a következő évben kormányzósági székhely lett. A 19. század harmincas éveiben a cári birodalom egyik legfontosabb határerődjét építették itt fel. A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.
Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat. (Breszt-Litovszki béke). 1919-ben a várost elfoglalták a lengyelek (a szovjetek 1920-ban rövid időre visszafoglalták) és 1939-ig Lengyelországhoz tartozott (1920-tól a Polesiei vajdaság székhelyeként). A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak. 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-ig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a nácik lemészárolták.
Breszt 1965 óta a „Hős Város” címet viseli. 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország és az NDK felé. Az 1980-as években a Breszt-Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.
[szerkesztés] Gazdaság
Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban. Pályaudvaráról öt irányba indulnak vonatok. Nemzetközi repülőtere 1986 óta üzemel.
[szerkesztés] Látnivalók
A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.
