Bogya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°50′ k. h. 17°50′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Bogya
A községi hivatal épülete
Bogya címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Régió	Alsó-Csallóköz
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Polgármester	Ravasz Ödön
Népesség
Népesség	360 (2005)
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	109 m
Terület	6,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogya
é. sz. 47°50′ k. h. 17°50′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bogya (szlovákul Bodza) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Nemesbogya és Várbogya egyesítésével jött létre. 2001-ben 364 lakosából 338 magyar és 26 szlovák volt, közigazgatási területe 6,3 km², Rakottyás-major (Rakytie) tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességek 4 Képtár 5 Külső hivatkozások 6 Források

[szerkesztés] Fekvése

Bogya az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 26 km-re északnyugatra fekszik a történelmi Komárom vármegye területén, a Zsemlékesi-kanális partján. Keresztülhalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

Bogya katasztere messze elnyúlik északkeleti irányban. Délről Gellér, északkeletről Zsemlékes, keletről Nemesócsa, északról Bogyarét, északnyugatról és nyugatról Lakszakállas községek határolják.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek alapján területén már a római korban barbár település állt. A honfoglalást megelőző időből avar-szláv temetőt tártak itt fel a régészek.

Várbogyát 1268-ban említik először, ekkor a komáromi várhoz tartozott, a 18. század végén egyesítették Nemesbogyával. Nemesbogyát 1387-ben "Villa nobilium de Bogya" alakban említi oklevél. A mai falu egykor két település volt. Az északabbra fekvő Nemesbogya köznemesi birtok volt, míg a délre fekvő Várbogya a komáromi váruradalomhoz tartozott. Neve személynévből ered magyar névadással, a személynév valószínűleg a bogyó szóból származik.

1652-ben Kócz János, 1654-ben Vásárhelyi Mihály és Halasy István, 1655-ben Szente Bálint, 1688-ban a Vass család birtokát említik a településen. A 18. században a Boross és Csepy családok a birtokosai. A 19. században a köznemesi birtokok mellett gróf Zichy István volt birtokos a faluban. A faluban egykor hídvámot szedtek. Lakosai földműveléssel foglalkoztak, néhány népi stílusú ház is fennmaradt.

Vályi András szerint "Nemes Bogya. Magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Megyertöl fél mértföldnyire. Határja jó termékenységû." ^[1] "Vár Bogya. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Eketsnek szomszédságában, mellynek filiája. Határja kövér, réttyei jók, legelõje alkalmatos, eladásra jó módgya, de az áradások néha ártalmára vagynak, mindazáltal elsõ Osztálybéli." ^[2]

Fényes Elek szerint "Bogya, magyar falu, Komárom vgyében, Alsó-Lakkal határos, s elosztatik Nemes-Bogyára és Vár-Bogyára, a pozsonyi országut által választatván el egymástól, olly formán, hogy északra Nemes-Bogya, délre pedig Vár-Bogya fekszik, Komáromtól 3 mfdnyi távolságra. Kiterjedése 2823 5/8 hold, mellybõl 12 2/8 h. belsõtelek, 390 1/8 h. szántóföld, 1060 3/8 h. kaszálló, 1342 4/8 h. legelõ, nádas és mocsáros helyek 77 4/8 h. A jobbágyság 2 4/8 egész telek után bir ebbõl 72 4/8 h. szántóföldet és 253 6/8 h. kaszálót. Szántóföldei jó buzát teremnek, ezenkivül vettetik árpa, tengeri, burgonya, szinte kielégitõ eredménynyel. Vizei a Lak és Bogya közt esõ Zsemlék tó, s a falu melletti örvényes tavak, mellyeken a vármegye 2 hidat tart fen a pozsonyi országuton. Népessége 3611, kik közt ref. férfi 141, nõ 123; r. kath. férfi 45, nõ 35; zsidó férfi 9, nõ 8; 53 nemes családfõ, 2 takács, 1 bognár, 1 szabó, 1 csizmadia, 1 kovács. A lakosok a szarvasmarhatenyésztést sikerrel ûzik, a falukon távol esõ réteken épitett szálásokon. Temploma egyik vallásfelekezetnek sincs helyben, hanem a reformátusok a felsõ-gelléri, a katholikusok pedig az ekecsi anyaszentegyházhoz kapcsoltattak. Földesurai: gr. Zichy István 2 4/8 urbéri telkes jobbágyaival és 4 nemesudvar következõ birtokosai: Kürthy, Antal, Csepy, Pázmány, Király, Csóka, Császár, Füsy, Szûcs, Bereczk. Van itt egy jó karban tartott vendégfogadója is. – Várbogya hajdan a komáromi vár uradalmához tartozott. " ^[3]

1895-ben egy tűzvészben majdnem az egész falu leégett. 1910-ben 767, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1948-ban szlovákosítással a korábbi Boďa helyett a Bodza nevet állapították meg.

1965-ben a dunai árvíz súlyos károkat okozott, a helyreállításban Vyškov és Ždár nad Sázavou csehországi városok segítettek. 1990-ig Bogyarét, 1994-ig Gellér is hozzá tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességek

• A községháza épülete 1913-ban épült.
• A Kálnoki-kúria mellett álló jellegzetes régi zsellérházban a tervek szerint falumúzeumot alakítanak majd ki.
• A falunak temploma nincs, csak haranglábai állnak a református és katolkius felekezeteknek.
• A két világháború áldozatainak kopjafáját 2006-ban avatták fel.

[szerkesztés] Képtár

A református harangláb	A katolikus harangláb	A második világháború áldozatainak emlékműve a temetőben	Kopjafa Bogyán
A Zsemlékesi-kanális

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Községinfó
• Bogya Szlovákia térképén
• Fényes Elek:Magyarország Geográfiai Szótára 1851.
• E-obce.sk

[szerkesztés] Források

A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Ímely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)