Bit
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A bit az információ, de ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis B betű). Lehetséges értékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz).
Az elnevezéssel a számítógépek, a távközlés, az informatika tudományaiban találkozhatunk; a digitális technika legkisebb egysége.
A név a binary digit (bináris számjegy) kifejezésből származik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A bitekből álló byte, kilobyte, megabyte, gigabyte meghatározása
Egy byte 8 bitből áll, ezek szerint 2*2*2*2*2*2*2*2, azaz 256 különböző értéket vehet fel. Egy kilobyte = 1024 byte. (A kilobyte jele: kB) Egy megabyte = 1024 kilobyte = 1024*1024 byte. (A megabyte jele: MB.) Egy gigabyte = 1024 megabyte = 1024*1024*1024 byte. (A gigabyte jele: GB.)
[szerkesztés] Definíció
Egy S hírforrás valamely p valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének az információtartalma (lásd:hírérték, entrópia):
I(h) = − log2p bit , ahol a log a logaritmus jele.
Például: egy eldöntendő kérdésre adott válasz információtartalma 1 bit – feltéve, hogy mindkét válasz egyformán valószínű.
Az információelmélet egyik alaptétele (Shannon 2. tétele, „az információ összenyomhatatlansága”) szerint az információforrás hírkészletének kódolásához használt szeparálható kód szótárának átlagos szóhosszúságát nem haladhatja meg a forrás entrópiája. Népszerűen fogalmazva: Egy bit információ továbbításához legalább egy bináris számjegy szükséges. Más példa: Egy 700 MB kapacitású (ennyi bináris jelet befogadó) CD-re legfeljebb 700 MB hírértekkel bíró információ rögzíthető.
Az információ más alapegységei a hartley és a nat.
- 1bit = log2hartley (kb. 0,30 hartley),
- 1bit = logenat (kb. 0,43 nat).
[szerkesztés] A szó eredete
A bit szót John W. Tukey, a Princeton Egyetemen dolgozó statisztikus és matematikus alkotta meg a binary digit (bináris kettes számrendszer-beli számjegy) rövidítéseként, azonban maga a szó eredetileg „kis darab”-ot vagy „falat”-ot is jelent.
Ennek megfelelően a bit nem más, mint 0 vagy 1, hamis vagy igaz; bármely kettő, egymást kölcsönösen kizáró állapot.
A bájt (byte) bitek csoportja. Számítógép-architektúránként különböző bájtméretekkel találkozhatunk, modern eszközöknél egy bájt 8 bit.
A 8 bites bájtokat szokták még oktettnek (octet) is hívni.
[szerkesztés] Prefixumok
A bitek elé lehet helyezni SI-prefixumokat is, pl. kilo-, mega- stb. Ezeknek az értelme számítástechnikai, távközlési használatban 1000, azaz 103, illetve 1 000 000, azaz 106 értékről néhol 1024 (210), illetve 1 048 576 (220) értékre módosult. Az, hogy a kilo- előtag nem 1000, hanem 1024, sokszor okozhat problémát: a merevlemez-gyártók például rendszerint a valódi SI-prefixumokat, nem pedig a bináris megfelelőiket értik, amikor azt mondják egy lemezről, hogy pl. 30 gigabájt méretű.
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission; IEC) ezért 1998-ban új prefixumokat határozott meg, melyek alatt kizárólag a kettes számrendszerbeli változatok, míg az SI-prefixumok alatt csak a tízes számrendszerbeliek értendők.
| Elnevezés | Jele | Értéke |
| kibi | Ki | 210 =„1 024” |
| mebi | Mi | 220 =„1 048 576” |
| gibi | Gi | 230 =„1 073 741 824” |
| tebi | Ti | 240 =„1 099 511 627 776” |
| pebi | Pi | 250 =„1 125 899 906 842 624” |
| exbi | Ei | 260 =„1 152 921 504 606 846 976” |
Ezek azóta nem terjedtek el. Az IEC szerint például 1 kb (kilobit) 1000 bit, 1 Kib („kibibit”) pedig 1024 bit.
