ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Kettes számrendszer - Wikipédia

Kettes számrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a számrendszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Bináris prefixum.

A kettes vagy bináris számrendszer két számjegy, a 0 és az 1 segítségével ábrázolja a számokat. Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a kettest a legegyszerűbb megvalósítani, a modern számítógépekben és gyakorlatilag bármely olyan elektronikus eszközben, amely valamilyen számításokat végez, szinte kivétel nélkül ezt használják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A kettes számrendszer pontos leírását először Gottfried Leibniz adta meg a 17. században, Explication de l'Arithmétique Binaire című könyvében.

1854-ben George Boole megjelentetett egy cikket a később Boole-algebra néven ismertté váló logikai rendszerről. A cikk mérföldkő volt a logika történetében, és létfontosságú a bináris aritmetika áramkörökkel való megvalósításában.

1937-ben Claude Shannon megírta A Symbolic Analysis of Relay and Switching Circuits című, a Boole-algebra és a bináris aritmetika kapcsolókkal és relékkel való megvalósítását leíró diplomamunkáját a MIT-en, és ezzel megalapozta a digitális áramkörök elméletét.

1946-ban a Neumann János által megalkotott Neumann-elvek között szerepel a kettes számrendszer, mint a számítások számrendszere

[szerkesztés] Átváltása

A kettes számrendszer helyiértékes számrendszer: jobbról balra haladva minden egyes számjegy a 2 eggyel nagyobb hatványát fejezi ki (20=1-től kezdve). A kettes számrendszerben ábrázolt szám értékét úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk azokat a kettő-hatványokat, amelyek helyiértékénél 1 áll. Például:

10100110112 = 1·29 + 0·28 + 1·27 + 0·26 + 0‑25 + 1·24 + 1·23 + 0·22 + 1·21 + 1·20 = 29 + 27 + 24 + 23 + 21 + 20 = 512 + 128 + 16 + 8 + 2 + 1 = 667

Egy N szám kettes számrendszerben ábrázolt értékét a következő algoritmussal kaphatjuk meg:

  1. Megkeressük azt a d legnagyobb kettő-hatványt, ami nem nagyobb, mint N (ez éppen 2[log2(N)] lesz).
  2. Ha d nem nagyobb, mint N, akkor N:=N-d és leírunk (az előző leírt számjegytől jobbra) egy 1-et; ha nagyobb, akkor leírunk egy 0-t.
  3. Ha d=1, akkor az algoritmus véget ért.
  4. d:=d/2
  5. Ugrás 2-re.

[szerkesztés] Gyors hatványozás

A kettes számrendszernek nagy jelentősége van a gyors hatványozásban. Egy nk hatvány (k kettes számrendszerbeli alakjának ismeretében) kiszámítható legfeljebb 2*log k szorzással a következő módon:

  1. N:=1, d:=n, i:=0
  2. ha k i-ik helyiértékén 1 van, akkor N:=N*d;
  3. ha i k legnagyobb helyiértékét jelölte, az algoritmus véget ért
  4. i:=i+1, d:=d*d
  5. ugrás 2-re

[szerkesztés] Lásd még


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -