Berkenyéd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Berkenyéd | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Ólublói |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Polgármester | Mikuláš Kaňa |
| Népesség | |
| Népesség | 847 (2005) |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 587 m |
| Terület | 22,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Berkenyéd
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Berkenyéd (1899-ig Jarembina, szlovákul Jarabina, lengyelül Jarzembina, ukránul Orjabina, németül Girm) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2002-ben 850 lakosa volt, közülük 150 roma származású.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ólublótól 5 km-re északnyugatra a Kishárs-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
1329-ben "Giermp" néven említik először, amikor Drugeth Vilmos szepesi ispán megerősíti birtokában Gonchola soltész fiát Mátyást. A falu a 14. század elején keletkezett, amikor rutén pásztorokat telepítettek ide. 1342-ben "Yerubina", 1360-ban "Sombach" néven említik. Az ólublói uradalomhoz tartozott. 1364-ben Ólubló határainak kijelölésekor említik a települést. 1408-ban abban az okiratban, melyben Zsigmond király a lublói váruradalmat Perényi Imrének adja Gyrem alio nomine Zumbach néven említik. 1412 és 1769 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. A 16. század első felében a vlach jog alapján ruszin pásztorokat telepítettek ide. 1564-ben 13 paraszti és 5 zsellér háztartás volt a faluban. A 18. században lakói főként földművesek, drótosok voltak. 1758-ban 125 paraszt, 15 zsellér, 2 soltészház, malom és fűrésztelep volt a faluban. 1828-ban 224 háza volt. 1873-ban kolerajárvány pusztított, mely 205 áldozatot követelt.
Vályi András szerint "JÁREMBINA. Szepes Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, határjának 1/3 része völgyes, jó rozsot terem, réttyei is jók, fája mind a’ két féle van. " [1]
Fényes Elek szerint "Jarembina, orosz-német falu, Szepes vmegyében, völgyben, ut. p. Lublyó. Határa 50 urb. telek, melly árpát, zabot, burgonyát, lent, káposztát, répát terem. Allodium az erdőn kivül más nincs. Van 1400 görög, 50 római kath. lakosa, g. kath. plebániája. A lakosok többnyire drótosok. Birják Mihajlovics és Grob családok. " [2]
1910-ben 1155, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt ortodox temploma 1803 és 1809 között épült klasszicizáló barokk stílusban.
- Határában található a Berkenyédi-áttörés védett természeti látványossága.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
Az Ólublói járás települései
 |
|
|---|---|
|
Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa) |
|
