Berimbau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Berimbau

Besorolás

Kordofon Ütő

Menzúra

0,8 ... 1,2 m

Rokon hangszerek

Doromb

A berimbau egy brazíliai egyhúros kordofon hangszer, a monoheterokord zenei íjak családjába tartozik. Afrikai eredetű, a rabszolga-kereskedelem révén jutott az újvilágba. A capoeira nevű brazíliai tánc- és harcművészet, valamint a Candomblé szertartások elengedhetetlen kelléke.

Tartalomjegyzék 1 Leírása 1.1 Részei, tartozékai 2 Játékmód 2.1 Ritmusok 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Leírása

A berimbau egy íjszerűen megfeszített egy-másfél méter hosszú fapálcára erősített húrból és egy rezonátorként használt 10-20 cm átmérőjű kivájt tökből áll. A tök egy madzaggal van az ág egyik végének közelében rögzítve úgy, hogy egyben a húrhoz is hozzá van hurkolva. A húrt egy vékonyabb pálcával megütve szólaltatják meg. A hangszer és verője is hagyományosan biriba-fából (Eschweilera ovata) készül.

A hangszert háromféle nagyságban és hangolásban használják, ezek nevei a mélytől a magasig: gunga, medió és viola.

[szerkesztés] Részei, tartozékai

• verga: a húrhordozó fapálca
• arame: az acélhúr
• cabaça: a tök-rezonátortest
• vaqueta: a verő
• dobrão: kavics vagy pénzérme, a hang módosításához
• caxixí (kiejtése kb. ka-se-se): tökhéjból és nádfonatból készült csörgő

[szerkesztés] Játékmód

A hangszert a bal kéz tartja olyan módon, hogy a cabaça rögzítésére szolgáló hurok a kisujjon nyugszik, a gyűrűs- és mutatóujj a vergát markolja, a mutató- és hüvelykujj között a dobrão van. A jobbkéz tartja a vaquetát együtt a caxixível. A hangszert függőlegesen, olyan helyzetben tartják, hogy a cabaça nyílása közvetlenül a has előtt legyen, a rezonátor nyílása így a testhez szorítva változtatható, nyitható-csukható, így a a dorombhoz hasonlóan a megszólaló húrnak más-más felhangját lehet kiemelni (wah-wah effektus).

Leggyakrabban a következő három jól elkülöníthető hangot használják:

• Üres húr: a hangszert úgy tartják, hogy a cabaça teljesen nyitott legyen, miközben a húrt a tök rögzítési helyétől kb. két ujjnyi távolságra megütik. Mélyebb, zengő hangot ad.
• Magas hang: a hangszert az előzőhöz hasonló helyzetben tartják, de a dobrão a húrhoz van szorítva, és a húrt ettől a helytől feljebb két ujjnyira ütik meg. A hang az előző megszólaltatási módhoz képest egy hanggal (kis- vagy nagyszekund) magasabb.
• Zörgés: a hangszer a hashoz szorul, a cabaça zárt helyzetben van, a dobrão finoman, szorítás nélkül a húrhoz ér, fölötte ütődik hozzá a verő. Éles, zörejszerű hang keletkezik.

[szerkesztés] Ritmusok

A capoeirában néhány gyakrabban használt ritmusképlet, toque (X jelöli a zörgést, O az üres húrt, I a magas hangot, . a szünetet):

• Angola (lassúbb)

O . I . . . X X

• São Bento Pequeno (gyorsabb)

I . O . O . X X

• Cavalaria (gyors)

O . X X O . X X O . X X O O O O

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Berimbau.info (angol)
• Afrosound Világzenei Hangszerbolt – boltszórólap
• Gerald Sabelberg – Berimbau Toques – Játékmód fotókkal illusztrálva (német)