Barsi Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Barsi Dénes (Jóka, 1905. július 7. – Dunaújváros, 1968. január 5.) József Attila-díjas (1962) magyar író, újságíró.

Barsi Dénes, eredeti nevén Harcsa Dénes parasztcsaládban született 1905. július 7-én Jókán. 1926-ban tanítói oklevelet szerzett Debrecenben. Az oklevél megszerzése után 1927-ben a körösszegapáti református iskolához került mint helyettes tanító. Még abban az évben megválasztották kántortanítónak. Tagja volt az Országos és Bihar vármegyei Református Tanítóegyesületnek.

Később a Komádi melletti Dobaipusztán tanított. 1933-1935-ig jelent meg a Komádi és Vidéke című lap, amely országos hírnévre tett szert. Barsi Dénes helyi tanító és író, Szabó Pál biharugrai író és Sinka István vésztői költő szerkesztette és írta. 1934-ben jelent meg Barsi első verse az újságban, ezután vált rendszeressé a vers rovat, amely közölte Sinka írásait és költeményeit, majd pedig Szabó Pál írásait. Ettől kezdve mondhatjuk a lapot a három bihari író lapjának. 1935 októberében megindították a Kelet Népe című folyóiratot. Az új folyóirat kiadását a három szerkesztő a Sebes-Körös hídján határozta el. A lapot Budapesten szerkesztették, majd 1938-ban egyesült a Válasszal. Később Szabó Pál lemondott kiadói jogáról Móricz Zsigmond javára.

Barsi rendszeresen írt cikkeket – főként parasztkérdésekről – a Magyar Élet és a Magyar Út című folyóiratokba. Részt vett a népi írók vitáiban és találkozóin. 1945-46-ban a fővárosban élt, a Parasztszövetség lapjának, a Magyar Parasztéletnek a szerkesztője. A Magyar Közösség koncepciós perében 1947-ben koholt vádakkal börtönbüntetésre ítélték. 1949-től a Tiszántúlra visszatérve napszámosként kereste kenyerét. 1957 után egymás után jelentek meg regényei a régi és az átalakuló falusi életről. 1961-ban Dunaújvárosba költözött, hogy a város társadalmának történetét megírja, de betegsége ebben már megakadályozta. 1968. január 5-én halt meg Dunaújvárosban.

[szerkesztés] Művei

Bolondgomba (kisregény, Bp., 1941)
A Császár-malom titka (kisregény, Bp., 1941)
Mezei füst (regény, Bp., 1941)
Jehova tanúja (regény, Bp., 1957)
Szentjánosbogár (elbeszélések, Bp., 1958)
A tüskebokor kivirágzik (ifjúsági regény, Bp., 1959)
Lázgörbe (regény, Bp., 1961)
Eltűnik a vajdakincs (ifjúsági regény, Bp., 1962)
Sorsváltás (regény, Bp., 1963)
Sötétből világosba (elbeszélések, Bp., 1966)
Ne reszkess, apafej! (ifjúsági regény, Bp., 1966)
Parázs a hamuban (regény, Bp., 1968)
Újhold a pusztán (versek, Dunaújváros, 1990)
Isten a magyar mezőn (összegyűjtött versei, Berettyóújfalu, 2005)

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Emléke

1988-ban Vésztőn, a mágori szoborparkban avatták fel Varga Géza szobrászművész róla készült alkotását, 1990-ben pedig Dunaújvárosban a Fodor Sándor alkotta mellszobrát.Dunaújvárosban utca is őrzi emlékét. 2006 óta a komádi általános iskola Barsi Dénes nevét viseli.