Barna rétihéja
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Circus aeruginosus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
- Egyes rendszertani munkák a sólymokat és az egyéb nappali ragadozó madarakat két külön rendnek tekintik, ebben az esetben ez a faj a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozik.
- Más munkák szerint valamennyi sólyom és vágómadár, és így ez a faj is, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.
[szerkesztés] Alfajai
- Circus aeruginosus aeruginosus
- Circus aeruginosus harterti
[szerkesztés] Megjelenése
Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák.
[szerkesztés] Életmódja
Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kis emlősökkel, talajon élő és vízi madarakkal, hüllőkkel táplálkozik.
|
[szerkesztés] Szaporodása
Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon márciustól októberig tartozkódik, de át is telelhet.
[szerkesztés] Védettsége
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
[szerkesztés] Rokon fajai
Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis) illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).
További rokon fajok:
- fehérhasú rétihéja (Circus buffoni)
- patagóniai rétihéja (Circus cinereus)
- szerecsen rétihéja (Circus maurus)
- tarka rétihéja (Circus melanoleucos)
- mangrove rétihéja (Circus spilonotus)
- réunioni rétihéja (Circus maillardi)
- békászó rétihéja (Circus ranivorus)
